A 2006 januárja óta nyitható nyugdíjelőtakarékossági számlától (nyesz) a pénzpiac szereplői nem kevesebbet reméltek - legalábbis a Bank és Tőzsde szaklapban éppen egy éve megjelent elemzés szerint -, mint a tőkepiaci kereslet fellendítését, a "mozdíthatatlanul" szerény hazai befektetői és kibocsátói kedv erősödését. Jelentős lobbierők - élükön a tőzsde elnökével - mozdultak meg azért, hogy az egyéni befektetők időskorra történő megtakarítását is kedvezményezze az állam. Az érv az volt, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak kollektív befektetési formák, amelyekben az óvatos többség szemlélete jut érvényre, nem a többet is kockáztatni hajlandó kisebbségé. A nyesz lényege pedig az, hogy itt maga az ügyfél dönti el, mikor mibe fektessék a pénzét.

A BÉT vezetői a kedvezményektől azt remélték, hogy megindul a piac újrafelosztása, és - hasonlóan például Ausztriához, ahol egy év alatt 280 ezren nyitottak ilyen számlát - a kisbefektetők is felfedezik a tőzsdét. A törvényhozókat sikerült arról meggyőzni, hogy a nyesz révén a lakosság ismét nettó megtakarítóvá válik, azaz kevesebbet költ majd, mint amennyit megkeres. A nyugdíj-előtakarékossági számla így megkapta az önkéntes pénztárakéhoz hasonló kedvezményeket - úgyhogy a pénztárak "kiváltságai" sem csorbultak. Évente a befizetett összeg 30 százaléka után jóváírható állami támogatás 100 ezer forint, azok számára pedig, akik 2020 előtt szerzik meg a nyugdíjjogosultságot, 130 ezer forint. Szeptembertől a nyugdíjasok is nyithatnak ilyen számlát, ők három évig nem nyúlhatnak ehhez a pénzhez.

Hogy a pénzügyi szféra mennyire hitt saját érveinek, az kérdéses, mindenesetre meglehetősen kevés pénzintézet kapott a lehetőségen. A PSZÁF-nál nem vezetnek erről nyilvántartást, lapunk gyűjtése alapján öt banknál lehet előtakarékossági számlát nyitni. A HVB Banknál már az ezret is meghaladta a számlát nyitó ügyfeleik száma, a K&H-nál vagy az Ersténél viszont pár százan éltek a lehetőséggel. Ez - akárhogy is nézzük -, nem nagyságrendi különbség. Az MKB-nál nem tudtak konkrét adatokról beszámolni, az OTP sejtelmes válasza szerint pedig, "kiegyensúlyozottan növekvő" érdeklődést tapasztaltak.

A megvalósultnál a pénzintézetek feltehetően többet reméltek. Cselovszki Róbert, az Erste Bank Befektetési Zrt. vezérigazgatója szerint az első egy-két évben nagy felfutással kalkuláltak, és azután tempós növekedéssel addig, amíg a munkavállalók jelentős része rendelkezik majd ilyen számlával. A számlát nyitók korösszetételét illetően Cselovszki úgy tapasztalta, hogy inkább a tudatos és idősebb befektetők éltek eddig a lehetőséggel, akiknél a nyugdíjaskor már belátható közelségben van, de az OTP-nél is jellemzően a 35 év felettiekről van szó.

A preferált befektetések alapján sem tekinthető egyelőre a tőzsdei forgalom élénkítőjének a nyesz. A számlát nyitók megbízásai ugyanis - hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztári befektetésekhez - elsősorban pénzpiaci vagy egyéb állampapír-alapú befektetési alapokra szólnak, jóllehet a HVB Banknál a részvényalapokat is említették a befektetési célok között. Azok viszont, akik beemelték a "portfóliójukba" a nyeszt, a jelek szerint kihasználják az adókedvezmény maximumát, sőt többen ennél magasabb összeget is elhelyeztek a számlán. Nagyvonalúan abból kiindulva tehát, hogy összességében mintegy ötezren nyithattak ilyen számlát és fejenként négyszázezer forintot - nagyjából az adókedvezmény maximumára jogosító összeget - helyeztek el ezen, a nyesz eddig legföljebb kétmilliárd forintnyi megtakarítást generált, egy gyenge tőzsdei nap forgalmának tizedét.

A bankok reményei szerint azonban szeptembertől kapósabbá válik a nyesz is, mert ezeket a megtakarításokat sem sújtja a kamatadó, és az adókedvezménnyel járó befektetésekkel jellemzően inkább az év vége felé élnek az emberek. Ugyanakkor a jogszabályváltozások miatt néhány kiskapu is bezárul: így egy ember csak egy - kedvezményezett - nyugdíj-előtakarékossági számlát nyithat, a nyugdíjazás előtti pénzfelvételt pedig bünteti a változtatás, ez esetben ugyanis a kapott adókedvezmény 120 százalékát kell visszafizetni, a számlán elért nyereség pedig személyi jövedelemként adózik.