Kilenc történet szabadságról, bukásról
E hirtelen támadt bőség - hogy ne mondjuk, konjunktúra - zavarba ejt, kétséget is támaszt: vajon nem túl sok-e egyszerre kilenc tematikus játékfilm? Persze, azért éppen kilenc, mert ennyi támogatható forgatókönyvet adtak be a rendezők. De vajon képes lesz-e nyitottan, érdeklődve fogadni a közönség rövid idő alatt ennyit? Még akkor is, ha a munkák túlnyomó többsége nem átfogó filmes tabló, hanem személyes, családi történet, történelmi háttérrel. Vagyis olyan, amilyen korábban is készült, mint például Sándor Pál kiváló Szerencsés Dánielje vagy Bereményi Géza nem kevésbé sikeres Eldorádója. Másrészről tagadhatatlan, hogy van adóssága a magyar filmnek '56-tal kapcsolatban - amit az idén különösen bőkezűen, másfél milliárd forinthoz közelítő összegből ösztökél törleszteni a költségvetés. Ám kérdés, elkerülhető-e a példabeszéd vagy a mítoszteremtés zsákutcája éppen az ötvenedik évfordulón? Hamarosan megtudjuk.
A sort Szilágyi Andor Mansfeld Péterről szóló filmje nyitja, amelyet szeptember 14-én, csütörtökön mutatnak be. A fiatalon kivégzett Mansfeld alakja vita tárgya a történészek körében (köztörvényes bűnöző volt-e inkább, vagy szabadsághős), az író-rendező egyik nyilatkozata szerint azonban számára "ő testesíti meg legjobban a forradalomban részt vevők naiv lázadását, elszántságát, szabadságvágyát". A cselekmény az '56 utáni években játszódik ugyan, de a fölkelés idejére nyúlik vissza. Hábermann Jenő producer megjegyezte lapunknak, a mű mellőz minden brutalitást, nem olcsó trükkökkel akar hatást kelteni.
Budakeszi srácokról szól Erdőss Pál munkája, amelynek díszbemutatója október 22-én lesz a pesti Urániában, az írószövetségi ünnepséggel együtt. A film Kovács István Gyermekkorom tündöklete című regénye nyomán egy tízéves forma fiúcska szemével láttatja a történéseket. Hasonló korban volt a rendező is akkor. A filmes vonulat szuperprodukciójának ígérkező Andrew Vajna-Goda Krisztina-film, a Szabadság, szerelem bemutatójának időpontjáról egyelőre nem tudtak pontosabbat mondani a forgalmazó InterComnál, mint hogy október 23-a körülire tervezik. A film nemcsak egy rendhagyó sportösszecsapást idéz föl - hiszen témája az emlékezetes melbourne-i szovjet-magyar vízilabdameccs is -, hanem utcai csatajeleneteket is bemutat.
November 4-én Debrecenben mutatják be Vidnyánszky Attila Liberté '56 című filmjét Szőts Géza színdarabja alapján, amelynek viszont már október 23-án megtartják a színpadi premierjét, ugyancsak a cívisvárosban (ahol a filmet külön támogatták). A sok zenés betéttel előadott mű arról szól, hogyan képzeli el egy színtársulat '56 eseményeit (ez emlékeztet a Petőfi '73 című film stílusára). Majd' egy héttel későbbre tervezik Pozsgai Zsolt Csendkút című művének premierjét, amely egy sportolóból a börtönben költővé váló fiatalemberről, Gérecz Attiláról szól. A '49-ben életfogytiglanra ítélt, '56-ban szabadult főhőst egy orosz tankból lövik le. Karácsony körül lesz a bemutatója Jeli Ferenc posztumusz első játékfilmjének, a Sínjáróknak. A televíziós produkciókból, írói, dramaturgi, asszisztensi és festészeti munkáiból ismert filmes a forgatás utolsó napjaiban hunyt el júniusban, hetvenévesen. Az önéletrajzi történet a taxisblokád idején indul, és a múltba tekint vissza.
A január végi, február eleji filmszemlére készül csak el Dömölky Jánosnak Bibó István '56-os szerepéről készülő A civil című filmje, és Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid munkacímmel futó alkotása.
Vágvölgyi B. hiányolta a névtelen forradalmárok, köztük az egyszerű pesti vagányok bemutatását, akiknek az októberi napok magasztos pillanatokat jelentettek. Ezért készít róluk filmet, amely érdekelheti a fiatalokat, és közelebb hozhatja számukra '56-ot. Mint elmondta, nem szerzői művet, hanem az amerikai film noirhoz közelítő alkotást képzelt el, amelynek egyelőre csak egy részét tudta leforgatni. Ugyancsak ezután kezdi fölvenni Szomjas György '56 vagy a Nap utcai fiúk címmel új filmjét. A bemutatót jövőre tervezi.
