Kohómérnök színjátszást, harckocsimérnök festészetet tanít: erre is akad példa a művészeti iskolákban - derült ki az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) 279, nem önkormányzati fenntartású, alapfokú művészetoktatási intézményt érintő vizsgálatából. A leggyakoribb, hogy óvónők, illetve a délelőtt rendes tanórákat tartó tanítónők oktatják a diákoknak délután a színjátszást, a zenét, a táncot, illetve a képzőművészeteket. Pedig ezekben az intézményekben csak az adott művészeti szakirányában szerzett pedagógusi diplomával lehetne tanítani.

Az OKÉV az ellenőrzés során csupán az intézmények 23 százalékának működését találta jogszerűnek. Az iskolák 34 százalékát a hiányosságok pótlására szólította fel, 33 százalékuknál pedig felügyeleti bírságot is kiszabott. Ennek oka, hogy az iskolák gyakran - főleg a táncművészeti ágban - túllépték a megengedett csoportlétszámot, illetve sok helyen nincsenek megfelelő termek, illetve eszközök az oktatáshoz.

Egy esetben az OKÉV feljelentést is tett az ügyészségnél. Egy iskola ugyanis két telephelyen is bejelentette a működését, és az állami támogatást is fölvette a diákok után, ám egyik helyen sem folytatott oktatási tevékenységet - mondta el Pósfai Péter, az OKÉV főigazgatója. A gyermeklétszám alapján igényelt normatívával több helyen is akadt probléma: 133 intézményben több diák után vettek föl pénzt, mint ahányat oktattak. Az OKÉV ezeket az intézményeket összesen 292,6 millió forint visszafizetésére szólította föl. Olyan is előfordult, hogy kevesebbet igényeltek az iskolák: ez a 81 intézmény 39,6 millió forintot kap majd "vissza". (Összesen mintegy 24 milliárd forintnyi támogatást ad az állam a több mint 860 alapfokú művészetoktatási intézménybe járó mintegy 340 ezer diák után.)

Az oktatási tárca a jövőben differenciáltan támogatná a művészetoktatási intézményeket. Mint Arató Gergely államtitkár fogalmazott: a színvonalasan oktató iskoláknak többlettámogatást adnának. Mivel forrásbővítésre nincs mód, ez a kevésbé jó iskoláknál alacsonyabb támogatást jelentene. Mindezt a konvergenciaprogramban is rögzítették, azzal együtt, hogy "meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az alapfokú művészetoktatás beépüljön az iskolai tanórákba". Arató Gergely szerint nem feltétlenül csökkenteni szeretnék a művészetoktatási intézmények számát, csak kiszűrnék azokat, amelyek nem működnek megfelelően.

A finanszírozás átalakításához meg kell vizsgálni a művészetoktatási intézményekben folyó munka színvonalát is. Ennek mikéntjéről a legtöbb érintett szakmai szervezet - a Művészeti Egyetemek Rektori Széke, a Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, a Magyar Művészetoktatásért Országos Szakmai Szervezet, valamint a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége (MZMSZ) - delegáltjaiból álló bizottság dönt. Ember Csaba, az MZMSZ elnöke szerint a szakmai vizsgálatot legkorábban tavasszal tudják lefolytatni. A kormány azonban a konvergenciaprogram szerint már a jövő évi költségvetésben átalakítaná a finanszírozást, pedig decemberig még biztosan nem derül ki, mely intézmények működnek szakmailag megfelelően - mutatott rá a szakember a lehetséges konfliktusforrásra. Leszögezte: a szakma is szeretné kiszűrni a "csak pénzért", és nem a színvonalas művészetoktatásért működő iskolákat - becslése szerint az intézmények tíz százaléka ilyen.