Mai "hősök"

Végigsétálva az Andrássy úton szinte mindenkit magával ragad megkomponáltsága, az út végén felbukkanó Hősök tere nagyvonalú eleganciája. A tér, a maga harmóniájával - minden túlzás nélkül - Budapest legnagyobb hatású tere, amelynek a negyed kör alakú oszlopcsarnok adja meg a keretét. A magyar történelem kiemelkedő alakjainak - Szent István, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás király, Kossuth Lajos, Árpád vezér és a honfoglaló vezérek - szobrai zárják le a panorámát.

Nemrég félmillió ember özönlötte el a teret, mintegy díszletül szolgálva a Budapest parádé nevű kulturális (?) rendezvénynek. A környéken élők elmenekültek a városból, mert őket nem kérdezték meg, hozzájárulnak-e korunk "hőseinek" magamutogatásához, akik magukból kivetkőzve bátran mutogatták félmeztelen testüket. Ráadásul aki kimaradt az "élményből", azt az m1 gondos szerkesztői főműsoridőben "kárpótolták".

Ha nagyjaink is így éltek volna, melyikükre lennénk méltón büszkék? A Hősök tere a magyar történelem emlékezetes alakjainak bemutatása mellett felhívja a figyelmet az országban meghatározó szellemi valóságra is.

Kürti Szabolcs
Budapest

Nincs jobb alternatíva

Érdekes volt, ahogy Karcagi László eljátszott a gondolattal: a kormányfő bemegy a tévébe, és kijelenti, visszavonjuk a megszorító intézkedéseket, mert igazából csak a szegény embereket akartuk sarcolni, és tudjuk, hogy semmi hasznuk nincs (Önök kérték). Ez igencsak abszurd lenne. A Fidesz mégis valami ilyesmit vár el. Meg a költségvetési hiány lefaragását az euró 2010-es bevezetése érdekében. Ők a kiadások növelése mellett adó-, azaz bevételcsökkenéssel tennék rendbe a költségvetést.

Bush elnök 2001-ben megpróbálta adócsökkentéssel felgyorsítani az Egyesült Államok gazdaságát. A 300 milliárd dolláros költségvetési többletből három év múlva 350 milliárd dolláros hiányt lett. A modell sikerét nyilván csak javította volna, hogy Magyarországon eleve nagy a költségvetési hiány.

A választások után az összes mérvadó gazdasági szereplő megszorító intézkedéseket sürgetett. Demján Sándor a megszorítások elmaradása esetére akár 4-500 forintos euróárfolyamot vizionált. Igaz, amikor kiderült, hogy a kormány a szükséges pénzt nem a nyugdíjasoktól, hanem részben a vállalkozóktól akarja elvenni, lelkesedésük alábbhagyott, de ezután sem magával a megszorítással volt bajuk (csak azzal, hogy részben ők fizetik).

Az euró bevezetésének kemény kritériumai vannak. Egy ilyen nehéz költségvetési helyzetben fontos lenne az, hogy az ellenzék ésszerű javaslatokkal szorítsa a kormányt, tegye meg a szükséges lépéseket. Ad absurdum még meg is szavazhatja a kormány egy-két javaslatát, mint a német kereszténydemokraták Schröder egészségügyi reformját, vagy az angol toryk Blairnek a tandíjat is növelő felsőoktatási javaslatát. A Fidesz részéről az "építő ellenzékiség" kimerül a tiltakozó petícióban és a nagygyűlésekben.

A nagyobbik ellenzéki párt mostani politikáját jól jellemzi a Fidesz polgári körös csillagának, Pelcznének a nyilatkozata: "Egy felelős kormány felelősen csak Magyarország érdekeit tarthatná szem előtt, és olyan intézkedéseket hozhatna, ami mindenkinek jó, minden magyar embernek jó." Még azt is rossz elképzelni, hogy egy kormány olyan intézkedést mer hozni, ami csak az emberek felének lenne jó. De sebaj, mert a Fidesz megvédi a rossz intézkedésektől az embereket a Jó reggelt Magyarország petícióval, amellyel Pelczné szerint: "azért fordulunk az emberekhez, mert ők azok, akik leginkább vesztesei ennek a helyzetnek, amit a kormány keltett". Reméljük, a kormány a megszorító csomag terheit legközelebb az emberek helyett inkább a marslakókra helyezi.

A kormány megszorító és reformintézkedéseiben van mit kritizálni. Sok lépés nekem sem tetszik. De a Fidesz mostani "nem és nem" politikája sehova nem visz. A kormány intézkedéseinek sajnos így - tetszik vagy nem - most nincs alternatívája. Ahogy egyszer Orbán Viktor mondta: "a jövőt csak igenekre lehet építeni". Igaza volt.

Fekete Balázs
Budapest

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje.