Megmentheti-e a Ford autógyárat az a vállalati szakember, aki sikeresen bevezette a piacra a Boeing 777-es utasszállító gépét? Ezen töprengtek tegnap az elemzők, miközben a piac kedvezően fogadta a hírt, hogy az elnökként a cég csúcsán maradó Bill Fordot a Boeing kereskedelmi repülőgépgyártásának a főnöke váltja a vezérigazgatói székben. A Ford részvényárfolyama - amely öt év, vagyis Bill Ford irányítása alatt hetven százalékot esett - a személyi változás bejelentése után emelkedni kezdett.

Ennek oka kettős. Egyrészt Alan Mulally kétségkívül kihozta a gödörből a Boeinget, amely súlyos helyzetbe került a 2001. szeptemberi terrorakciók után. Másrészt az autóiparból kölcsönözte a gyártási modellt. Megfelezte a beszállítók számát, keményen fellépett a szakszervezetekkel szemben, s lényegében bevezette a futószalagot az iparágban, a repülőgépeket úgy szerelték össze, mint a gépjárműveket az autógyárakban. Most viszont a repülőgépgyártásban meghonosított technológiát és üzleti modellt kellene át- vagy visszaültetnie az autógyártásba.

A piac persze üdvözli azt is, hogy a Ford belátta, lépnie kell, s külső segítséget igénybe vennie. Közleményében Bill Ford utalt rá, hogy a cég olyan válságon megy át, mint a Boeing évekkel ezelőtt. Alan Mulally az első menedzserek közé tartozik, akik kívülről érkeznek Detroitba, az amerikai autóipar fellegvárába, a General Motors, a Ford, illetve a DaimlerChrysler főhadiszállására. A második legnagyobb amerikai autógyár, vagyis a Ford piaci részesedése az utóbbi öt évben 19-ről 15 százalékra zsugorodott. Idén az első fél évben 1,44 milliárd dollár veszteséget könyvelt az óriásvállalat, eladásai pedig tíz százalékkal csökkentek az első nyolc hónapban.

A 49 éves Bill Ford, aki az alapító Henry Ford dédunokája, s akinek ellenőrző pakettje van a cégben, most már nem titkolja, hogy korábban megkeresett autóipari vezéreket, többek között a Renault-Nissan elnökét, Carlos Ghosnt, aki a francia-japán vállalat élén csodákat művelt.

A Fordnak a legnagyobb gondja, hogy korábban ugyan sikeresen támaszkodott a kisteherautókra és a sportos terepjárókra, de a modellek elöregedtek, ráadásul az Egyesült Államokban hirtelen és erőteljesen csökkent az érdeklődés e két kategória iránt. Az utóbbi hetekben a Ford árulni kezdte az Aston Martin luxussportautó-márkát, s hírek keringenek arról is, hogy szívesen megszabadulna a Jaguartól és a Land Rovertől.

Első nyilatkozataiban Mulally nem szólt terveiről, anynyit azonban elárult, hogy minden terítéken van. Nem akarja azonban elsietni a döntéseket. A Reutersnek azt mondta, hogy a Boeingnél a minél alacsonyabb üzemanyag-fogyasztásra, a megbízhatóságra és a biztonságra helyezték a hangsúlyt, s az autóiparban is ugyanezek a tényezők a legfontosabbak.

A vezérigazgatói kinevezés időzítése csak annyiban meglepő, hogy a Ford csupán az idén több átalakítási lépést jelentett be, az utóbbi öt évben pedig háromszor dolgozott ki nagyszabású szerkezetváltási programot. Az idén januárban jelezte: 2012-ig harmincezer dolgozójától válik meg, s tizennégy észak-amerikai gyárát zárja be. Júliusban pedig e folyamat gyorsítását tűzte ki célul, s most alighanem Mulallyra vár ez e feladat.