Jövőre erősen csökken a hallgatói létszám
Jelentősen csökkennek jövőre a felsőoktatási felvételi keretszámok: az eddigi 62 ezer helyett jövőre ugyanis államilag támogatott formában összesen csak 56 ezer elsős kezdheti meg tanulmányait. A csökkentés a felsőfokú szakképzés kivételével - ahová változatlanul 12500 diák kerülhet be - átlagosan 13 százalékos lesz, de nem "fűnyíróelven" alapul majd - tudtuk meg Bazsa Györgytől, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) elnökétől. Elmondta: egy miniszteri előterjesztés értelmében az agrárképzésbe 30, a gazdálkodási területre 24, a pedagógusképzésbe 23, a bölcsészszakokra 20, a társadalomtudományi szakokra 19, a jogászképzésre pedig 13 százalékkal kevesebb gólya kerülhet be. Ezzel egyidejűleg a természettudományos szakokra 2,63, a műszaki képzésre 1,08 százalékkal több hallgató nyerhet felvételt, az orvosi képzésben pedig változatlan marad a létszám.
Kérdés, mennyire működik majd a gyakorlatban is az elmélet: az idei felvételi számok ugyanis nem tükrözik az előzetes kormányzati bejelentéseket. Gyurcsány Ferenc kormányfő kora tavasszal arról beszélt, hogy kevesebb jogász, bölcsész és agrárszakos hallgatóra van szükség, ezzel egyidejűleg viszont növelni kell a műszaki, az informatikai, az orvosi és a természettudományos képzésbe fölvehetők arányát. Később konkrét számok is elhangzottak: az FTT a munkaerő-piaci előrejelzések alapján a jogász-, illetve a bölcsészképzésre fölvehetők számának öt-öt százalékos csökkentésére tett javaslatot, viszont a felsőfokú műszaki, matematikai és természettudományos képzésekben a hallgatók aránya 18 százalékról 25,8 százalékra növekedne.
A most kezdődő szemesztert ennek ellenére kevesebb műszakis gólya kezdi meg, mint tavaly. Műszaki szakterületekre ugyanis az idén összesen 11 852 hallgatót vettek föl, míg tavaly 14 085-öt. Ez persze leginkább a hallgatók érdeklődését tükrözi, hiszen államilag támogatott helyre - ahol az oktatási tárca be tud avatkozni - valóban 125-tel többen kerültek be az idén, mint tavaly. A költségtérítéses helyek iránt azonban kisebb volt az érdeklődés. Hasonló a helyzet az orvosképzésben, bár itt csak alig nőtt az összlétszám: 4400-ról 4403-ra. Az államilag támogatott helyekre viszont itt valamivel többen jutottak be: a tavalyi 3445 után 3514-en.
Az informatikai szakterületeken viszont nem érvényesültek a kormány szándékai: ide 5846 hallgatót vettek föl a tavalyi 6592-vel szemben. Az államilag támogatott formára még kevesebben is kerültek be: a tavalyi 4943 után csak 4722-en. A természettudományos képzési területre szintén kevesebb - összesen 4401 - elsőst vettek föl, mint tavaly, amikor 4626-ot. Az államilag támogatott helyek száma negyvenhárommal nőtt.
Bölcsészképzésre valóban jóval kevesebb hallgatót vettek föl az idén: tavaly 14 026 bölcsész kezdte meg a tanulmányait, az idén 10 248. Itt érezhető volt az állami beavatkozás is: a támogatott helyekre 6251 hallgató került be a tavalyi 7057 után. Erősen érezhető a csökkenés az agrárképzésben is: tavaly összesen 5230 diákot vettek föl, az idén 4292-t. Államilag támogatott képzésre a 2005-ös 3526 után 3244-en jutottak be.
A jogi képzésben viszont - a hallgatók minden munkaerő-piaci előrejelzésre fittyet hányó érdeklődését mutatva - a felvettek száma alig csökkent: a tavalyi 7425 helyett 7124-en kerültek be. A támogatott helyek előre jelzett csökkenése sem következett be: a tavalyinál huszonöttel többen, 2232-en tanulhatnak állami helyen.
A hallgatók sajnos még mindig nem veszik kellően figyelembe a munkaerő-piaci előrejelzéseket, és a divatos szakokra jelentkeznek - magyarázta a helyzetet Bazsa György. A műszaki képzés sajnos még mindig nem túl népszerű, és a jelentkezők sem mindig elég felkészültek. Ennek oka szerinte az, hogy a középiskolai kémia-, fizika- és matematikaoktatással komoly gondok vannak, s ez elveszi a diákok kedvét a szakterülettől.
- Másrészt a keretszámok átcsoportosítása nem egyszerű feladat, hiszen ha egy felvételi határt egyetlen ponttal alacsonyabban vagy magasabban húznak meg, annak a következménye több tucat hallgató felvétele vagy épp elutasítása lehet, főképp ha sokan érnek el egy-egy szakon azonos pontszámot, ahogy az idén is történt.
Bazsa György szerint jövőre, amikor az összlétszám is csökken, könnyebb lesz az újraelosztás. Ráadásul a keretszámok átcsoportosítására irányuló kormányzati szándék minden korábbinál erősebbnek tűnik.
