A program szerint "a kereslet szabályozása érdekében" a betegeknek fizetniük kell, amikor felkeresik az orvosokat. A vizitdíjat az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban és az ezzel kapcsolatos diagnosztikai vizsgálatok, valamint aktív fekvőbeteg szakellátás esetén kell fizetni.

Ugyanekkor az egészségügyi miniszter bejelentette a kormány balatonőszödi ülését követő sajtótájékoztatón is, hogy januártól alkalmanként 300 forintot kell fizetni a betegeknek a háziorvosnál és a szakrendelőkben, ugyanekkora összeget a kórházban eltöltött napok után.

Az eddig ingyenesen kapható gyógyszerekért ezentúl 300 forintot kell fizetni - közölte Molnár Lajos. Hozzátette: a jövőben - szigorú feltételek mellett - néhány recept nélkül kapható orvosságot patikán kívül is be lehet majd szerezni.

Mint elhangzott, 2007. január elsejétől létrejön az Egészségbiztosítási Felügyelet, és megszűnik az egészségügyben eddig kötelező kamarai tagság. A kormány döntött arról is, hogy szeptember 30-ig elkészül a szakmai javaslat arról, a jövőben mely ellátások járnak állampolgári jogon ingyen, melyek tartozzanak a kötelező biztosítási csomagba és melyeket lehet kiegészítő biztosítás keretében igénybe venni.

Brüsszel egy hónapon belül reagál

Legkorábban szeptember végén értékeli az Európai Bizottság a most elkészült magyar konvergenciaprogramot - erősítette meg a testület szóvivője, Amelia Torres.

Az EU brüsszeli végrehajtó szervének szokásos napi sajtótájékoztatóján Joaquín Almunia pénzügyi felelős szóvivője arról is beszélt, hogy a programban nem kötelező egyértelmű céldátumot említeni az euró bevezetésére.

Magyarország konvergenciaprogramját ma küldte el az Európai Bizottságnak. A program véglegesített változata ide kattintva, illetve jobboldali Csatolt állományok nevű dobozunkból is letölthető és elolvasható.

Nem változtak a fő számok a véglegesített programban a vitaanyaghoz képest.

Eszerint a bruttó hazai termék (GDP) növekedése a fiskális konszolidáció, s ennek nyomán a belföldi kereslet zsugorodása miatt 2007-2008-ban a korábbi 4-4,5 százalékról 2,2 illetve 2,6 százalékra csökken, majd 2009-2011-között visszatér a korábbi 4,1-4,5 százalékos ütemhez.

A GDP-arányos bruttó államadósság az idei 68,5 százalékról jövőre 71,3 százalékra nő, 2008-ban 72,3 százalék, 2009-ban 70,4 százalék lesz.

Az infláció 2007 és 2011 között 6,2, 3,3, 3, 2,5-3 és 2,5-3 százalék lesz.

A gazdasági növekedésben, illetve a GDP alakulásában meghatározó belföldi kereslet 2007-2008-ban alig változik: jövőre enyhe, 0,2 százalékos visszaesés, 2008-ban 0,5 százalékos, 2009-ben 3,1 százalékos, 2010-ben pedig 3,5 százalékos emelkedés várható.

Ezen belül a háztartások fogyasztása a program szerint jövőre 0,9 százalékkal csökken, 2008-ban szinten marad, és csak 2009-ben emelkedik 1,5 százalékkal.

A beruházások növekedésében jövőre 2,1 százalékos, 2008-ban 3,7 százalékos, 2009-ben 7,0 százalékos ütemet prognosztizál a kormány.

A folyó fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan évente átlagosan 1-2 százalékponttal mérséklődik: a 2006. évi 7,9 százalékról jövőre 5,9 százalékra, 2008-ban 4,4 százalékra, 2009-ben 3,6 százalékra mérséklődik, 2011-re pedig 2 százalékra csökken.

A növekvő EU-tőketranszferek következtében a finanszírozási szükséglet nagyobb mértékben csökken, mint a folyó mérleg hiánya. Az éves finanszírozási szükséglet a GDP százalékában a 2005. évi közel 6,6 százalékról 2009-re 1,5 százalék alá mérséklődhet, 2011-ben a növekvő EU-transzferek már teljes egészében finanszírozzák a folyó fizetési mérleg hiányát.

(forrás: MTI)