Konvergenciaposta a Balatonról
Balatonőszödi kétnapos ülése első napján a kormány elfogadta a konvergenciaprogramot, a dokumentumot ma postázzák az Európai Uniónak. A cél, hogy hazánk csatlakozhasson az eurózónához. Ennek érdekében 2009-re az inflációt 3 százalékra, az államháztartási hiányt a GDP ugyancsak 3 százalékára kell "lenyomni", illetve a GDP mintegy 70 százalékát kitevő államadósságot folyamatosan csökkenteni kell.
Bár a maastrichti követelmények teljesítéséhez szükséges javaslatcsomag lényeges elemei nem módosultak, Brüsszelbe mégsem a kabinet eredeti javaslata érkezik majd meg, ugyanis a tervezet kurta társadalmi vitájának eredményeképpen a programba több mint 20 szövegszerű változást emelt be a kormány. Veres János pénzügyminiszter szerint Magyarország joggal számíthat rá, hogy 2009-re teljesíti a tervbe vett makrogazdasági mutatókat. Ezt támasztja alá a kabinettel sokszor gazdaságpolitikai vitát folytató Járai Zsigmond jegybankelnök véleménye is: szerinte a konvergencia-program valóságos és hiteles képet fest a költségvetés és a magyar gazdaság helyzetéről. (A kormányülésen felszólaló Járai szavait Danks Emese kormányszóvivő interpretálta a média számára.) Járai udvarias felütése után a kormányfő köszönetet mondott az MNB-nek a konvergenciaprogram kidolgozásához nyújtott segítségért.
Igaz, Járai azt is jelezte: az MNB és a kormány mást gondol a várható infláció mértékéről, ám a Nemzeti Bank elnöke úgy látja: a program végre komolyan törekszik az államháztartási egyensúly megteremtésére és a folyó fizetési mérleg javítására. Járai azonban figyelmeztetett: az állam bevételeinek tervezett növelése lassíthatja a gazdaság erősödését.
Járai véleményével egybecsengően a konvergenciatanács értékítéletét tolmácsoló Simor András is hitelesnek nevezte a programot.
Bár az eredeti napirenden több kérdés is szerepelt (például a teljesítményalapú köztisztviselői bérezés bevezetése, az önkormányzati reform helyzete), a miniszterelnök világossá tette: számára ezen a kormányülésen az egészségügy rendszerének átszabása a legfontosabb.
Információink szerint rendkívül szenvedélyes viták folytak az ügyben késő estig. Ennek során kiderült, hogy az egészségügy átalakításával kapcsolatos nyolc kérdésből csak ötben dönt a kormány a kétnapos kormányülés első napján. Így a vizitdíjról, a gyógyszertámogatás átalakításáról, a gyógyszerpiac liberalizációjáról, a biztosításfelügyelet létrehozásáról, valamint a kötelező kamarai tagság megszüntetéséről.
Lapunk úgy tudja, hogy a kormány elé került javaslat szerint a jövőben valamennyi recept után 100, 200 vagy 300 forintos vénykezelési díjat kell majd fizetniük a betegeknek. Az előzetes kalkulációk szerint az évente beváltott 160 millió recept esetében mindez maximum 36 milliárd forintos bevételt hozhat. A pénz a gyógyszertáraké lesz, ám az összeggel arányosan csökken a patikai árrés.
A kórházak gazdasági társasággá alakításáról, az egészségügyi ellátórendszer ésszerűsítéséről, valamint az ápolás- és táppénzbiztosításról csütörtökön csak "tájékoztatást" kaptak a miniszterek.
