A probléma és háttere

A minap egy szórólapot találtam a levélládámba, amelyben a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (Főkefe) leszúr, mint a pengős malacot, amiért a zöldhulladék gyűjtésére szolgáló zsákban vegyes hulladékot tettem ki a házam elé. Felszólít, hogy az így megszentségtelenített zsákot szuszakoljam bele a szemetesembe, majd abból elviszik a vegyes hulladékkal.

A probléma hátteréhez tartoznak a következők: 1. A környékünkön még nem hirdették meg a zöldhulladékgyűjtést, így nem is közölték sem azt, hogy hol juthatnék erre szolgáló zsákhoz (máshonnan tudom, hogy a fél várost át kéne bumliznom ahhoz, hogy drága pénzen megvehessem), sem azt, hogy milyen napokon tehetném ki a ház elé, ha egyáltalán gyűjtenék nálunk. 2. Mindezek folytán én még sohasem tettem ki semmilyen zsákot a házam elé, sem üresen, sem bármivel megtömve. 3. A szórólapot a zöldhulladék gyűjtésére szolgáló szép nagy teherautó hordta szét. Tetemes dízelolaj-fogyasztással, hatalmas füstokádással, levegőszennyezéssel. 4. Az említett teherautó zöldhulladékot nem gyűjtött. Kizárólag azért pöfögte végig a környékünket, hogy az említett legorombító szórólapot "terítse". 5. A szórólapot válogatás nélkül minden ház levélládájába bedobták - mint a reklámszemetet. Ennek folytán, ha volna is már nálunk zöldhulladékgyűjtés, akkor sem a hibázókat gorombították volna le vele, hanem válogatás nélkül mindenkit, hibást és vétlent egyaránt. Legalább tizenöt éve egyértelmű - amit azelőtt megpróbáltak titokban tartani -, hogy a Főkefe nem hatóság, hanem profitorientált cég, amely a mi kikényszerített megrendeléseinkből, szemétszállítási díjainkból él, ha pedig még állami vagy fővárosi dotációra is rászorul, azt is mi fizetjük meg az adóinkban. Mi pedig nem alárendeltjei vagyunk, hanem jogilag egyenrangú üzletfelei. Ennél fogva illene udvariasnak lennie velünk.

Válas György

Budapest

Felhőkarcolók kontra autósok

Alaposan leírják, hogyan okoz majd közlekedési káoszt az Árpád híd Dagály felőli felhajtóján elhelyezett lámpa (Lámpás kereszteződés az Árpád hídon, augusztus 5.). Megemlítik, hogy a lámpát, a nemrég épült magas irodaházak miatt megnövekedett forgalom tette szükségessé. Augusztus 16-án már arról tudósítanak, hogy igazuk lett a tiltakozóknak, a lámpát igen hamar kikapcsolták, mert alig másfél óra alatt dugót okozott (Pirosat kapott az Árpád hídi lámpa).

Itt érdemes egy kicsit elgondolkozni, hogy a sokak által sürgetett felhőkarcolók milyen hatást gyakorolnának majd Budapest közlekedésére. Ezt nagyon jól lemérhetjük a két említett irodaházon, amelyek 15-15 emeletükkel még nem is számítanak felhőkarcolónak.

A két irodaház alapterülete 23 és 29 ezer négyzetméter, azaz a kettőben együtt több ezer ember fog dolgozni. Ha csak minden második ott dolgozó autóval jár, akkor a reggeli munkába érkezés időszakában három másodpercenként két autó fog az irodaházakba vonulni a Népfürdő utcán. Ha nem is törődünk az ott lakókat érő légszennyezéssel és zajjal, a környék közlekedését a két magas ház teljesen tönkreteszi. Pedig ahogy egy építész nevezte, ezek még nem is felhőkarcolók, hanem csak "törpék".

Ehhez képest építési beruházók olykor neves építészekkel együtt felhőkarcolók építését sürgeti Budapesten. Jórészt az ő folyamatos nyomulásukra távozott posztjáról a felhőkarcolókat ellenző fővárosi főépítész, Schneller István. Így lehet, hogy hamarosan jöhetnek az igazi felhőkarcolók és a tervezett magyar Manhattan. A dugókkal együtt.

Bár az építtetők valószínűleg nem ott fognak lakni.

Gulyás Mihály Balázs

Budapest

Levélturmix

l Kun István a július 26-i Levélturmixban reflektál Környezet és stabilizáció címmel, július 19-én megjelent cikkemre. A környezeti károk szempontjából a mezőgazdaság extenzív és intenzív szétválasztására nincs szükség, mert az extenzív mezőgazdaság "természetes" tevékenység; környezeti károkat a vegyszereket használó, túlzottan energia- és gépigényes gazdálkodás okoz. A környezeti károkat nem csak az intenzív magyar mezőgazdaság nem "fizeti meg", a levélíró által felsorolt többi, a hazainál fejlettebb ország mezőgazdasága sem. ("Meg nem fizetés" helyett egyébként helyesebb arról beszélni, hogy eltűrjük, nem akadályozzuk meg a környezeti károkozást.) Ez a levél egyébként - ahogy mondani szokás - tüneti értékű: Kun István - amennyire a Világgazdaságban időnként megjelenő jegyzetei alapján ismerem, a mezőgazdaság neves szakértője, és ennek ellenére fogalma sincs arról, hogy az intenzív gazdálkodás mekkora környezeti károkat okoz.

Dr. Kiss Károly, egyetemi docens

l Nem kívánva állást foglalni sem a büntetőjogi, sem pedig a politikai felelősség kérdésében, érthetetlennek tartom, hogy kimaradt a tudósításokból egy nagyon fontos meteorológiai szakmai momentum. A tragédiát kiváltó vihar szinte másodperc pontossággal akkor tört ki, amikor az első rakétákat kilőtték. Ez nem véletlen! A légkör annyira instabil állapotában, amilyenben az akkor volt, természetesnek kell tekinteni, hogy a vihar kitörésének iniciátorát az első rakéták gyújtották be. Körülbelül úgy, ahogy egy hó- vagy kőlavinát adott esetben el lehet indítani egy hógolyóval vagy egy hangos kiáltással. Javaslom a felelősök személyének, netán szakmai szervezetének megnevezésénél ezt is figyelembe venni.

Ferenczi István

l Szeretném megköszönni a budapesti vízi rendészek határozott intézkedését: az ő segítségükkel elkerülhettük a katasztrófát. Kint voltunk augusztus 20-án hajóval a Dunán, a tűzijáték kezdetét vártuk, amikor a vízi rendőrség motorcsónakjáról azonnali kikötésre szólítottak fel minden hajóvezetőt. Így szerencsére időben ki tudtunk jutni a partra. Amennyire onnan látni lehetett, azon a részen nem maradt hajó a vízen, mert mindenki biztonságban kiért.

Hegedűs Ágnes Budapest