Nem tagadható, hogy az elvileg egyenlő esélyeket nyújtó általános iskolák között is színvonalbeli szakadékok húzódnak, leginkább attól függően, hogy milyen háttérből érkező tanulók látogatják. A jobb környékeken lévő intézményekből sokkal könnyebb bejutni az élvonalbeli középiskolákba, onnan a legnevesebb hazai vagy külföldi egyetemekre.

A helyi iskolában leginkább a kevésbé művelt szülők gyermekei maradnak, a tanárok is inkább átmennek máshová, a jobb módúak ezután még inkább elviszik onnan a gyerekeket - és a kör bezárul.

Az Oktatási Minisztériumban ezeken az állapotokon kívánnak javítani. Megoldás lehetne a régi körzetes rendszer visszaállítása - miszerint mindenki abba az intézménybe köteles járni, amely a lakhelyéhez tartozik -, ez azonban komolyabban nem került szóba. Pedig nem feltétlenül ütközne a demokrácia alapelveivel: a PISA-vizsgálaton legjobban szereplő diákok országaiban, Svédországban, Finnországban ez a gyakorlat, és úgy tűnik, beválik. Nálunk azonban a közvélemény a rendszerváltás egyik fontos vívmányának tartja a szabad iskolaválasztás jogát, ezért új megoldás után kellett nézni.

Hátrányos helyzetűeknek minősülnek, akiket családi vagy szociális körülményeik miatt a jegyző védelmébe vett, vagy akinek a családja rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. A csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű, akinek mindkét szülője legfeljebb nyolc általános végzettségű, vagy akit tartós nevelésbe vettek.

Ha egy intézmény mindenkit felvett már, aki a körzetéből oda szeretne járni, és még marad hely - ami a kevés gyerekre való tekintettel mostanában eléggé valószínű -, akkor a további jelentkezők közül a hátrányos helyzetűeket kell elsősorban felvenni. 2007-től pedig úgy kell az iskoláknak kialakítaniuk a saját körzetüket, hogy mindenhol nagyjából ugyanannyi hátrányos helyzetű gyerek legyen, így elkerülve, hogy egy településen belül kiugróan nagy színvonalbeli különbség legyen az iskolák között.

Egyelőre nem lehet tudni, hogyan fogják mindezt végrehajtatni, lesz-e olyan szülő, aki hajlandó utánajárni: gyermekét valóban azért nem vették fel a választott általános iskola első osztályába, mert "rossz" családból származik. További kérdés: mi módon oldható meg, hogy ugyanolyan hátterű tanulók járjanak egy budai és egy szegényebb megyében található iskolába.

Tavalyi elsõsök egy sajóvárkonyi iskolában