Három szünet, két érettségi időszak
Holnap kezdődik a tanítás az iskolákban: csaknem 1,4 millió diák ül be ismét a tantermek padsoraiba. Több mint 97 ezer gyermek életében először lépi át az általános iskola kapuját, félmillió, 9. osztályba készülő diáknak pedig az iskolaváltás nehézségeivel kell számolnia.
Az általános iskolásoknak és a szakiskolásoknak 181 napot kell eltölteniük az iskolában, a középiskolásoknak csak 180-at (ennek oka a kétszintű érettségivel bevezetett történelem írásbeli érettségi: az írásbelik alatt nincs tanítás).
A diákok először október 27-én lélegezhetnek föl: ekkor kezdődik az őszi szünet, amely november 5-ig tart. A következő tanítási szünetre december 23-ig kell várni: a téli pihenő után január 3-án kell ismét iskolába menni. A tavaszi szünet április 5-10. között lesz.
A hivatalos szüneteken túl további szabadságot is kaphatnak a diákok, és az egyes vakációkat is megnyújthatják az iskolák. A szorgalmi idő alatt öt-hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként lehet pedagógiai célra fölhasználni, egy napról pedig a diákönkormányzat dönthet, a nevelőtestület véleményének kikérésével.
Nemcsak szünetek lesznek a most kezdődő tanévben, hanem vizsgák is, de kevesebb, mint az elmúlt tanévben. Az idén nem tartnak érettségi vizsgaidőszakot télen. A diákok először október-novemberben tehetnek közép- és emelt szinten rendes, előre hozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító érettségi vizsgát, amelyre szeptember
Ez a vizsgaidőszak leginkább azoknak a már végzett diákoknak szól, akik felvételijük érdekében szeretnének javítani korábbi eredményükön, illetve azoknak, akik legutóbb megbuktak. A tanulói jogviszonnyal még rendelkező diákok közül csak azok érettségizhetnek ősszel, akik az adott tárgyból már teljesítették a tantervben meghatározott követelményeket, és megszerezték az előírt osztályzatokat is. Ehhez - egyes, korábban tanult tárgyak kivételével - osztályozó vizsgát kell tenniük.
A legtöbben a május-júniusi vizsgaidőszakban érettségiznek majd: ezekre a matúrákra február 15-ig kell majd jelentkezni. Eddig a dátumig kell beadni egyébként a felsőoktatási felvételi jelentkezéseket is. Az érettségik szokás szerint a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődnek május 4-én, majd május 7-én következik a magyar nyelv és irodalom írásbeli.
Az idei tanévben is felmérik a 4., 6., 8. és 10. évfolyamos diákok teljesítményét matematikából és magyarból, a 450 ezer diákot érintő kompetenciavizsgálat május 30-án lesz. Ez a nap tanítási napnak minősül, de további kötelező tanórai foglalkozást - a tesztek kitöltésén túl - nem írhatnak elő az iskolák a diákoknak.
A gyermekek eltérő ütemű fejlődéséből fakadó hátrányok csökkentése és az alapkészségek - az írás, az olvasás és a számolás - megalapozása érdekében az általános iskolák igazgatóinak október 15-ig fel kell mérniük, hány olyan első osztályos tanulójuk van, akinél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni. Ezeknél a diákoknál diagnosztikus fejlődésvizsgálatot kell tartani december 15-ig.
Az idei tanévben komolyabb változásokra nem kell számítaniuk a diákoknak. A közoktatási törvény módosítása miatti legfőbb változások csak később lépnek életbe. Idei változás azonban, hogy a szakiskolákban felzárkóztató oktatás szervezhető azon tanulók számára, akiknek nincsen alapfokú iskolai végzettségük - magyarán nem végezték el a nyolc általánost sem -, de szakképzettséget szeretnének szerezni. Szintén most szeptembertől indítható az adott évben hatodik-tizedik életévüket betöltő diákok számára fejlesztő iskolai oktatás - kötelezően megszervezni azonban ezt csak 2010-től kell majd.