Összehajlik, összetart
A hölgy végigmér, majd a világ legtermészetesebb módján átirányít a patikával szemközti oldalra. Ott egy hentesüzletet találok meg egy csicsás irodát, amire óriás betűkkel ezt írták: Multimédia Központ.
- Tessék csöngetni - szól utánam a hölgy, és kedvesen integet.
Így kezdődik az utcai riporter (a továbbiakban Ur) divatjamúlt népkérdezgetős akciója. Azt kutatom, vajon mit tud a "pógár" a konvergenciaprogramról.
- Konvergenciaprogram: hallott róla valamit? - ezzel a kérdéssel indítok a barkácsáruház kijáratánál.
- Miért kérdi? - kérdez viszsza a munkaruhás atyafi, miközben a Wartburg csomagtartójába csempésdobozokat gyömöszöl.
- Újságíró vagyok.
- És nem tudja?
- Dehogynem.
- Akkor mi a gond?
- Semmi, várjon, segítek.
Bepasszírozzuk közösen a csempét, a kocsi hátulja megül, a kasztni nagyokat reccsen. Aggódni kezdek, kérdem emberemet, messzire kell-e mennie?
- Nem gond - paskolja meg a férfi az autó hátulját -, kibírt Varesz már ennél jóval súlyosabb terhet is. Egyszer hat zsák cementet vittem vele Újpestről Solymárra, az testvérek közt is három mázsa. De miről is volt szó, ne haragudjon...
- A konvergenciaprogramról.
- Mit kéne róla tudnom?
- Hát hogy mi is volna ez tulajdonképpen.
- Várjon, meghívom egy kávéra - mondja ekkor nevetve. - De erről az izéről...
- ... konvergencia...
- ... na, erről ne kérdezzen. Kimondani se tudom.
lA konvergencia, kérem szépen, az a csomag, amit a Gyurcsány a nyáron összerakott - kezdi az alapos ismertetést a Kolosy tér sarkán egy jól öltözött idős férfi.
- De miért ez a neve? - vetem közbe.
- Tudja a fene. A lényeg, hogy rendbe akarja tenni a gazdaságot vele. Már beszéltem az unokámmal, ő pénzügyes, majd kitalálunk valamit.
- Mi a helyzet az euróval? - ez UR újabb ravasz, "rávezető" kérdése.
- Az, kérem, remélem, engem sokáig nem érint.
- Hogyhogy? Ha áttérünk...
- ... csak minél később, uram.
- Miért?
- Nézze, a cimboráimmal igen régen ultizunk...
- És?
- Mit és? Most van az ötvenfilléres meg az egyforintos betli. Hogy lenne a bemondás euróban, tessék mondani?
UR tovább lépeget, kevés eredménnyel jár. Nemigen talál olyan járókelőt, aki tudná, mi a konvergenciaprogram. Egy esztergomi férfi bizonyul csak tájékozottnak, aki még azt is tudja: a programot le kell adni az EU-nak pénteken. Az ifjabbak készségesek, ám teljesen tájékozatlanok.
A középkorú, jól öltözött hölgy egy padon üldögélve figyeli-füleli, amint az embereket a bugyuta kérdéssel kínzom: hallottak-e már róla? Odalép hozzánk, és a kis társaságnak rögtönzött szemináriumot tart.
- Nem tudják, igaz-e? De két kézzel meg két lábbal szavaztak a Gyurcsányra. Hát most majd megtudják, mit tettek.
- Ne agitáljon, asszonyom - fordul hozzá az ötven körüli harcsabajuszos (mint később megtudom) üveges. - Nem kell mindjárt gyurcsányozni, semmi szükség a politikára.
- De hát nem azt kérdezte (és rám mutat), hogy mit akar a Gyurcsány? - kérdezi őszinte fölháborodással az asszony.
- Nem jól tetszett hallani - folytatja az üveges -, az úr közvélemény-kutató, és arra kíváncsi, szeretnénk-e mi, egyszerű emberek olimpiát? Merthogy nyilván az is benne van ebben a kon...
- ... konverzió... - veti közbe a lottózóból előlépő úr (harminchét éve játszanak, hármasnál messzebb még nem jutottak, de a remény hal meg utoljára).
- ... igen, a konverziós törvényben - veszi vissza a szót az üveges. - Az a baj, hogy mindenki mindjárt politizálni akar.
- Már ne haragudjon, de Gyurcsány most szépen lecsipegeti a tányérról a finom falatokat...
- Kitől hallotta ezt, drága? - kérdezi a lottózós úr.
- Ha nem tudnák, a konvergencia azt jelenti: elvonás és elnyomorítás - feleli ingerülten az asszony, és távoztában azt kiáltja: - Megbánjátok, hogy rá szavaztatok! De késő lesz!
- Hol is tartottunk? - kérdezi legyintve az üveges, és arról kezd beszélni, milyen drága lett a táblaüveg. Meg hogy a Fradi legutóbb lemosta a Makót. Szerinte szégyen, hogy NB II-es meccsekre kell járnia.
Aztán már csak a tűzijátékról beszélünk.
