Vita volt, egyezség nem
A várakozásoknak, illetve a politikai palettán betöltött szerepeknek megfelelően alakult a négy parlamenti párt (az MDF nem jelent meg) tegnapi egyeztetése a Brüsszelnek szeptember elsején, vagyis pénteken benyújtandó konvergenciaprogramról. A megbeszélésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Veres János pénzügyminiszter, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, Molnár Lajos egészségügyi miniszter és Draskovics Tibor kormánybiztos is részt vett. A tárgyalás nem hozott olyan változást, ami a programot befolyásolta volna - jelentette ki Hiller István, az MSZP elnöke az egyeztetést követő sajtótájékoztatón. Hozzátette: bár a vitaanyagot még egyes részleteiben átdolgozza a kabinet - a hétfőn a munkaadói és munkavállalói képviseletekkel, valamint az Országgyűlés gazdasági és költségvetési bizottságában folytatott tegnapi konzultációk eredményeképpen -, alapvető módosításra nem számít. A vitaanyagot ezt követően kétnapos kormányülésen tárgyalják meg, pénteken először a parlamenti pártok kapják meg elektronikus levél formájában a végleges dokumentumot, majd Brüsszelbe is kiküldik azt. Hiller István elégedett a konvergenciaprogram társadalmi vitájával és az arra szánt idővel, mondván: minden olyan lehetséges fórumon tárgyalták a vitaanyagot, ahol erre szükség volt, ráadásul a politikai erők számára ismert volt a szeptember elsejei határnap, így előre készülhettek (vagy készülhettek volna) a programhoz kapcsolódó javaslatokkal. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a konzultáción bemutatott ellenzéki javaslatok a pártok ellenzéki mivoltát, vagyis azt tükrözték, hogy a cselekvés felelőssége nem az övék. A liberális párt elnöke három területen tart elképzelhetőnek együttműködést a jövőben az ellenzékkel. Egyrészt az Új Magyarország program (vagyis a második nemzeti fejlesztési terv) kidolgozása kapcsán, másrészt az adórendszer 2009-ben várható - a vállalkozások versenyképességét javító - változtatásában, harmadrészt pedig a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat az uniós fejlesztési források megszerzésében segítő programok kialakításában. Kuncze Gábor megismételte pártjának azon véleményét, hogy a konvergenciaprogram végrehajtása révén stabil egyensúly alakul ki középtávon, amely megalapozza a gazdaság növekedését és az adórendszer átalakítását.
A Fidesz képviseletében Navracsics Tibor frakcióvezető négy javaslatcsomaggal készült. Az első a program megalapozottságára, vagyis az agrár- és gazdasági kamaráknak, a jegybank elnökének és az Országgyűlés plenáris ülésének az egyeztetésbe való bevonására vonatkozik. (A jegybank szakértőit bevonták a program kialakításába.) A második a felelősség kérdését boncolgatta már ismert ellenzéki javaslatok - költségvetési tanács és a miniszterek személyes anyagi felelősségének ötlete - kapcsán, de kitért a konkrét euróbevezetési céldátum szükségességére is. A Fidesz szerint hiányzik továbbá a konvergenciaprogram és az Új Magyarország program (második nemzeti fejlesztési terv) tartalmi összehangoltsága, emellett az OGY ellenőrző szerepét kiterjesztenék az uniós pénzek elköltésére, vagyis a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tevékenységére is. Gyurcsány Ferenc egyedül a negyedik javaslat kapcsán kérte fel a Fidesz frakcióvezetőjét az elképzelések részletes és írásos ismertetésére. Az ellenzéki párt a mikro-, kis- és középvállalkozásokat az uniós pénzek lehívásában segítő Széchenyi fejlesztési alap létrehozását javasolta.
A KDNP nem egyeztetésnek, hanem tájékoztatásnak tekintette a tegnapi programot. Semjén Zsolt, a párt elnöke többek között intenzívebb családtámogatást, valamint a bankok és multinacionális vállalatok nagyobb terhelését javasolta, amire nem kapott pozitív reakciót a kormányoldaltól.
Gyurcsány szerint a reformokon még sokat kell dolgozni
A konvergenciaprogram vitaanyagát tegnap az Országgyűlés gazdasági és informatikai, valamint a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságában tárgyalták. Az előbbi testület ülésén Gyurcsány Ferenc kormányfő, az utóbbin Veres János pénzügyminiszter és Katona Tamás, a szaktárca államtitkára képviselte a kormányt. A vita jórészt a 2009-et követő folyamatokról, vagyis a nagy elosztórendszerek reformjával kapcsolatos elképzelésekről, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség, az államadósság, valamint a kis- és közepes vállalkozások életképességének alakulásáról szólt. Gyurcsány Ferenc bevezetőjében kifejtette: tisztában van avval, hogy a politikai felelősséggel nem rendelkező közgazdász-társadalom további, a nyugdíjrendszert is érintő kiadáscsökkentést látna szívesen a programban, a kormány ehhez viszont nem járul hozzá, és nem is ismer ilyen, politikustól származó kezdeményezést. Ezen kívül az infrastrukturális fejlesztési források (az uniós társfinanszírozási pénzek) lefaragása kínálkozna, amit szintén nem tartanak járható útnak. Hozzátette: a program második felén, vagyis a nagy elosztórendszerek reformján sokat kell még dolgozniuk. (Munkatársunktól)
