E szerint az 1990-es tavaszi kudarc után az SZDSZ a helyhatósági választásokon látványosan szépített, majd az 1994-es ősz a Fidesz talpra állását hozta, míg 1998-ban az országgyűlési többségét elvesztett balközép javított valamelyest pozícióin. A trend azonban 2002-ben látványosan megváltozott, és a tavasszal minimális előnyt szerzett kormánypártok az önkormányzati választásokon szinte taroltak. A mostani közvélemény-kutatási adatok viszont azt vetítik előre, hogy ezúttal megint a már megszokott forgatókönyv érvényesül: a balközép váratlanul nagyarányú tavaszi győzelme után a Fideszé lehet az október.

A pártpreferenciákat, illetve kifejezetten a helyhatósági választásokkal kapcsolatos politikai attitűdöket mérő közvélemény-kutatók a legutóbbi két alkalommal viszonylag pontosan jelezték előre a várható eredményeket. Így 1998-ban látni lehetett, hogy a pártok között változatlanul legnépszerűbb Fidesz előnye őszre valamelyest csökken. A fiatal demokraták egyébként még októberben is az összes választó 33 százalékának támogatását élvezték, ám a fővárosi és a megyei közgyűlési listákra leadott szavazatoknak csak a 19 százalékát kapták. Az együttesen 23 százalék körüli MSZP és SZDSZ ezzel szemben csaknem 35 százalékot szerzett. Ez persze elsősorban a fővárosnak köszönhető, hiszen a megyei közgyűlési mandátumok többsége a jobboldalé lett. "Túlmérték" viszont a kutatók Demszky Gábor előnyét: a jelzett hetven százalék feletti szavazataránynyal szemben végül 58 százalékkal nyert, míg Latorcai János váratlanul csaknem negyven százalékot ért el.

Könnyebb volt a közvélemény-kutatók dolga 2002-ben, amikor a kormánypártok - és elsősorban az MSZP - népszerűsége a parlamenti választás után is folyamatosan nőtt. A "több pénzt az embereknek" - amúgy nem különösebben ötletes - kampányszlogen megtette a hatását: a teljes népesség körében a koalíció jó ideig több mint tíz, a biztos pártválasztók között több mint húsz százalékkal vezetett a Fidesz előtt. Ezt az előnyt sikerült is szavazatokra váltani, hiszen az MSZP és az SZDSZ a megyei közgyűlési listákra leadott voksok 45 százalékát kapta, míg a Fidesznek csak 33 jutott, a többit a parlamenten kívüli pártok és más jelölőszervezetek vitték el. Budapesten viszont csaknem kétszeres lett a különbség: itt a koalíció 58 százalékával szemben a jobboldal 31 százalékot kapott. Ennek megfelelően akkor az összes közgyűlési mandátum csaknem felét a koalíció szerezte meg.

A főpolgármesteri poszt azonban megint sötét lónak bizonyult: az MSZP és az SZDSZ támogatottságát ugyanis hatvan százalék fölé tették, és Demszkyt biztos befutónak tartották, ám a becsült adatok ezúttal is csak a közgyűlési voksokra bizonyultak igaznak. A jelenlegi főpolgármester 2002-ben ugyanis csupán a szavazatok nem egészen 47 százalékával győzött, a 35 százalékot szerzett, függetlenként a Fidesz támogatását élvező Schmitt Pál (jelenleg a Fidesz alelnöke) és a 13 százalékkal végzett MSZP-s Gy. Németh Erzsébet előtt.