Új programhoz új bizottság
A kormánypárti frakciók egy emberként állnak ki a "last minute" módon készített és egyeztetett konvergenciaprogram mögött, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) pedig a munkaadói oldal elfogadta, a munkavállalói szervezetek elutasították tegnap a vitaanyagot. (Ahhoz, hogy ezt ki lehessen küldeni Brüsszelbe, csak a kormány döntése szükséges - az egyeztetés nem megkövetelt, frakciótámogatásra, parlamenti, vagy érdekegyeztetési elfogadásra jogilag nincs szükség.) Ahhoz mind a nagyobbik kormánypárt, mind a szociális partnerek ragaszkodnak, hogy a jövőben valós egyeztetést folytasson a kormány a konvergenciaprogram végrehajtásáról, az ehhez kapcsolódó jogalkotói munkáról. Ennek egyik terepe - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnapi ígérete alapján - a jövőben egy úgynevezett reformbizottság lehet, amelyet még szeptemberben tripartit alapon, vagyis a munkaadói, a munkavállalói és a kormány oldal bevonásával hoz létre Kiss Péter munkaügyi és szociális miniszter. Többek között ez a bizottság lehet majd azon negyedévente-félévente esedékes egyeztetések terepe is, amelyek a konvergenciprogram végrehajtásához, főként az esetleges további szigorításokhoz kapcsolódnának - legalábbis ilyen konzultációkra tett ígéretet a kormányfő. Antallfy Gábor, a munkaadói oldal soros elnöke szerint így szeretnék elkerülni a mostanihoz hasonló helyzeteket, amikor is előzetes egyeztetés nélkül kell tudomást venni a jelentős mértékű adószigorításról. Palkovics Imre, a munkavállalói oldal soros elnöke szerint nem feltétlenül jó ötlet az újabb bizottság, mivel így a fontos kérdésekről nem a teljes OÉT dönt majd. Gyurcsány Ferenc annak eldöntésében várja a szociális partnerek segítségét, hogy mely társadalmi rétegek vállalják az egyensúly helyreállításával járó, a GDP 8 százalékának, vagyis Budapest 6-7 évre szóló költségvetésének megfelelő pluszterhet.
A munkavállalói képviseletek avval indokolják döntésüket, hogy elfogadhatatlan a jövőre beütemezett, 4 százalékos reálbércsökkenés, de azt sem látják, hogy visszaeső belső fogyasztás mellett hogyan fordul majd át 4 százalék feletti növekedésbe a gazdaság. Hiányolják továbbá az ágazati stratégiákat és a világos gazdaságpolitikai koncepciót a programból, de a tervezett hiánycsökkenési tempóban sem hisznek.
A munkaadók pedig továbbra sem értenek egyet az adócsomag néhány intézkedésével, nevezetesen a járulékterhek emelkedésével és a havi 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás eltörlésének elhalasztásával. Antallfy Gábor, az oldal soros elnöke szerint a témakör legközelebb 2008-ban, év közben kerülhet terítékre az OÉT-ben és a kormányban, ha ekkorra valóban a terveknek megfelelően javul a költségvetés állapota. Az érdekképviselők szerint át kell írni a programnak a munkanélküliség, illetve a foglalkoztatottság helyzetével foglalkozó részeit, de a költségvetés biztonsági tartalékaiban is találtak hibát.
Utóbbira a GDP három százalékának megfelelő fejezeti tartalékokat, a privatizációs bevételeket és az ingatlanadót jelöli meg a program, és ez utóbbi meglehetősen kockázatos bevétel lenne - fejtette ki Antallfy. Azon túl, hogy már adózott jövedelemből vásárolt vagyont vonna be a közteherviselés alá (úgy a cégek, mint a magánszemélyek esetében), nincs mögötte biztos jövedelem, így költségvetési tartalékként aligha fogadható el.
A munkanélküliség jövő évi alakulásáról pedig többféleképpen fogalmaz a program: olykor enyhe emelkedést, olykor stagnálást említ - a táblázat szerint az idei 7,2 százalékról 7,5 százalékra nőhet a mutató. A munkaadók szerint azonban ennél magasabb munkanélküliségre kell számítani, mivel a közszféra létszámleépítése mellett a lakossági fogyasztás visszaesése miatt a kkv szektorban is komolyabb elbocsátás következhet, és a megszorító csomag okán számos vállalkozás szűnhet meg. A rosszabbodó helyzet kezelésére tervezett lépéseket (járulékkedvezmény a gyes után munkába visszatérő nők, a pályakezdők és a tartós munkanélküliek esetében) azonban jónak tartják a munkaadók.
Azt megnyugvással vették tudomásul a munkaadói szervezetek, hogy az EU-ból 2007 és 2013 között várható, mintegy 1000 milliárd forint értékű, kereskedelembővítésre (gazdaságfejlesztésre) fordítható összegből 130-160 milliárd forint mehet el a közigazgatás fejlesztésére, vagyis a pénz 80-85 százaléka tényleg a gazdaságban hasznosulhat.
A parlamenti pártok közül tegnap az MSZP képviselői kérdezhettek a miniszterelnöktől a vitaanyagról. Lendvai Ildikó frakcióvezető szerint a párt kisebb vita után egyhangúan rábólintott a programra. Kétségek nem a program tartalmával, hanem a tervek ütemezésével kapcsolatban fogalmazódtak meg, vagyis az MSZP-s politikusok sem látják egyelőre tisztán, hogy milyen tempóban lehet az egészségügyi, oktatási és az államigazgatási szolgáltatásokat átszervezni, de az e mellé állítható hazai források nagysága is felmerült. Evvel együtt a képviselők már most megfogalmazták azon igényüket, hogy a konvergenciaprogramhoz kapcsolódó jogalkotói feladatból ők is kivennék a részüket - ez nyilván elejét venné az olyan szituációknak, hogy egy-egy törvénytervezetről úgy kelljen szavazni, hogy nem ismerik annak tartalmát és várható hatását.
