Programozott forinterősödés
Elemzők kissé tanácstalanul szemlélték tegnap délelőtt a magyar valuta erősödését: az euró jegyzése rövid idő alatt 278,90 forintról 276,60-ra változott. A Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX egész nap felfelé ívelt, s végül 400 pontos nyereséggel zárt. Mindebben több tényező is közrejátszott.
Egyrészt délelőtt meghirdették Gyurcsány Ferenc tájékoztatóját a kora délutáni órákra a konvergenciaprogramról, amelynek kiszivárgott változata nagy piaci vihart kavart pénteken, látványos forintgyengülést váltva ki. Meglehet, a piacok kedden már kiigazították az első, s túlzott reakciót, de elképzelhető, hogy egyes befektetők profitrealizálásba kezdtek a miniszterelnöki sajtóértekezlet előtt. A jövő évi inflációt és az államadóssági adatokat kivéve azonos számokat felvázoló, de szövegét tekintve újrafogalmazott terv részleteinek magyarázata alatt a forint enyhén gyengült, majd újra erősödött, a kereskedés zárása felé haladva pedig az euró árfolyama 275,70 forint környékén mozgott. Az elemzők ezt már egyértelműen a kormányfői érvelés következményének tartották. Barcza György, az ING szakértője szerint a korrekciós pálya teljesíthetőnek, a kormány elszántnak látszik, s a miniszterelnöki munkaanyagban már a kiadáscsökkentés dominál, 2009-ig kivetítve. Az elemző úgy érzékeli, hogy a nagy külföldi befektetési bankházak friss értékelései már derűlátóbb hangot ütnek meg.
Belejátszhatott ugyanakkor a tegnapi pénzpiaci folyamatokba a kedden közzétett német ZEW index is, hiszen a befektetői hangulatot tükröző mutató ötéves mélypontra zuhant. Ez arra utal, hogy a második negyedévben mért viszonylag gyors gazdasági növekedés csak fellángolás lehet a német gazdaságban, amelyet az emelkedő euróövezeti kamat, a drága olaj és 2007-től a magasabb áfa kényszeríthet lassulásra. Ennek nyomán az euró hirtelen gyengülni kezdett a dollárral szemben, az árfolyam 1,29-ről 1,28-ra módosult.
Ezt az előrejelzést támasztotta alá a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara és a német Ifo intézetnek a világgazdaság jövő évi lehűlését feltételező tanulmánya, de a Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő is ugyanerre jutott. Ha csökken a globális kereslet, azt megsínyli az európai exportszektor, amely 4,5 százalékkal bővülhet jövőre, szemben az idei 6,5 százalékkal. Az S&P úgy látja, hogy Magyarországon jövőre 2,5 százalékra csökkenhet a gazdasági növekedés üteme a megszigorító intézkedései miatt.
Ebben a helyzetben nagy nyomás nehezedhet az amerikai és az európai jegybankra, hogy fejezze be, illetve gondolja át kamatemelési törekvéseit. A magyar jegybank hétfőn ülésező monetáris tanácsának dolgát tovább nehezíti a konvergenciaprogram körüli bizonytalanság, a jövőre erőteljesen gyorsuló, hat százalék fölé ugró inflációs ütem és a költségvetési kiigazítás nemzetközi fogadtatása. Elemzők szerint a most 6,75 százalékos alapkamat legalább negyed százalékpontos emelése várható, de nem zárható ki a fél százalékpontos növelés sem, ám egy ilyen döntés után egy-két hónapra befagyhat a kamatszint. A három hónapos kincstárjegyek tegnapi aukcióját mindenesetre túljegyezték, s 7,44 százalékos átlaghozam alakult ki. A piac a jövő év első negyedének végére 8,25 százalékos alapkamatot árazott be.
l Az MNB által tegnap közzétett adatok azt mutatják, hogy a külföldi befektetők a második negyedévben - szemben a megelőző három hónappal - eladtak magyar állampapírjaikból 58 milliárd forint értékben, s további 70 milliárd forint árfolyamveszteséget szenvedtek el. A külföldiek tulajdonában lévő állampapír-állomány 1,2 százalékponttal 27,3 százalékra csökkent.