A Monarchián belül Budapest fele ekkora lakossággal egy 20 milliós birodalom fővárosa volt, amit egészséges aránynak tekinthetünk. Ma azonban Budapest vízfej az ország testén, és elemi érdekünk, hogy végre megszűnjön a minden téren fennálló monopolhelyzet. "A budapesti élet hagyományos előnyeit (...) lassan elnyomja az elviselhetetlen forgalom" - írja Hegyi. Nos, a lényeg valóban itt van elrejtve. Amíg ugyanis hátrányok nem jelentkeznek, csak előnyök, addig mi alapján fordulna meg az a tendencia, hogy a főváros elszívja a vidék minden energiáját, a munkavállalókat, a kiművelt emberfők sokaságát? Évtizedeken át a főváros fejlesztése volt az egyetlen prioritás, de az árnyoldalakat is el kell tudni viselni. Nyolcmillió vidéki ezt nap mint nap a saját bőrén érzi. Nekünk kell Budapesten átbumlizni, ha az ország másik felén van dolgunk, mert ma minden út és vasút Budapesten át vezet. (A fél napokra botrányosan beduguló elkerülő félgyűrűt inkább ne említsük.) És esetleg majd még behajtási díjat is fizettetnek velünk ezért? Szép is lenne!

Tisztelt képviselő úr! Inkább ezekkel a kérdésekkel kellene foglalkozni.

Dr. Varga Csaba

Debrecen