Az ezer megkérdezett nagyjából negyven százaléka szerint (inkább) jó Budapesten élni (mint rossz) - derül ki a Studió Metropolitana legutóbbi felméréséből. Nagyon jól 13 százaléknyian érzik magukat, nagyon rosszul háromszázaléknyian. A legnagyobb respektje a boltok és az üzletek számának, közelségének van nálunk, a legkisebb a köztisztaságnak, az épületek állapotának, a kerékpárút-hálózatnak; a parkokkal és játszóterekkel a közepesnél kevésbé elégedettek az interjúalanyok, nagyjából ugyanez áll a tömegközlekedésre. A válaszadók 42 százaléka melegen ajánlaná vidéki ismerősének, hogy költözzön Budapestre, 47 százalék egyáltalán nem. Szemet szúr egyébként, hogy milyen sokan - 11 százaléknyian - nem tudtak vagy nem akartak állást foglalni abban, hogy javasolnák-e a fővárost, avagy nem vidéki ismerőseiknek. Egyáltalán nem meghökkentő viszont az a felismerés, hogy a budapestieknek a csendes, jó levegőjű, sok zöld területtel rendelkező kertes városrészek a legrokonszenvesebbek, ezek közül is azok, amelyekben jó az infrastruktúra és a közlekedés. A listán a II. kerület az első (12 százalék), a XI. és a XIV. kerület holtversenyben a második (9-9 százalék), a XII. kerület a harmadik. Viszonylag jól szerepel még a III., a XVI., a IV. és a XVIII. kerület (5-7 százalék), a többi városrész, tehát 15 kerület azonban együtt is csak 34 százaléknyi válaszadót vonz. Akik úgy, ahogy van, faképnél hagynák a fővárost, azoknak negyede Pest megyei települést választana otthonnak, vidéki nagyvárosba 6, kisvárosba 9 százaléknyian hurcolkodnának át.

A kutatás összefoglalójából kihámozható, hogy a budapestiek tíz százaléka életében egyszer sem költözött, és alig több mint negyedük változtatott lakhelyet háromnál többször - vagyis nem vagyunk különösebben mobilak. Negyvenszázaléknyian semmiképp nem változtatnának helyet, az az egynegyednyi interjúalany, aki szívesen költözne, az sem szűkebb-tágabb környezete miatt döntene így, hanem azért, mert nem felel meg neki a lakása mérete, jellege, kinőtte, vagy már túl nagy neki. Kiderül az is, hogy a főváros polgárságának fele vidékről jött, de legalábbis huzamosabb ideig élt másutt - ők azok, akikben a legnagyobb a költözési hajlandóság. Ami a jövőt illeti, a válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy szívesen váltana lakóhelyet, főleg a fiatal középkorúak és a lakótelepiek. A vágyak netovábbja - nyilván - a különálló családi ház vagy egylakásos villa. Aki menne, annak 72 százaléka oda menne. Többszintes, különálló, lehetőleg kertes társasházba (villába) 13 százaléknyian rohannának, a többi épülettípus mint cél elhanyagolható arányban jelent meg a válaszok között - a lakópark is csak négy százalékot vonz. Ehhez képest a panellakótelep mint cél a maga 2 százalékával egy kicsit meglepő.