Ingáznak a határon túlról
Szeptemberben háromezer diák kezdi meg - vagy folytatja - középiskolai tanulmányait Salgótarjánban. Közülük harmincan Szlovákiából járnak át, többnyire a határ közeli falvakból, de akad, aki Losonc, Rimaszombat vagy Fülek környékéről választ magának iskolát a salgótarjáni kínálatból - tudtuk meg Szűcsné Zagyi Annától, a városi önkormányzat oktatási irodájának vezetőjétől, aki saját pedagógusi tapasztalataiból is emlékszik még olyan felvidéki magyar diákra, akit a szülei még a rendszerváltás előtt itt járattak iskolába. Mint mondja, akkoriban ez rendkívül sok adminisztrációval járt, és feltehetően protekció is kellett az elintézéséhez. Mára a két ország európai uniós tagságával mindez leegyszerűsödött.
A helyzet olyannyira megváltozott, hogy egy éve magyarországi diákokat is fogad a komáromi magyar tannyelvű Selye János Egyetem kihelyezett tagozataként működő losonci óvodapedagógus- és tanítóképző főiskola. Igaz, még nem igazán kelti fel a határon inneni diákok érdeklődését, jóllehet Salgótarjántól mindössze harminc kilométerre kínál diplomaszerzési lehetőséget. Mégpedig olyan képesítést, amit Magyarországon a nógrádi megyeszékhelytől csak jóval távolabb lehet megszerezni. Az ottani oktatásszervezők azonban hosszabb távon továbbra is számolnak a magyarországi diákokkal.
A középiskolák esetében a nógrádi megyeszékhelyen a kereskedelemtől a szakmunkásképzésen át a két tannyelvű gimnáziumi oktatásig bőséges a kínálat, így inkább ide érkeznek diákok a határ túloldaláról. Az önkormányzat őket úgy kezeli, mintha Nógrád megye bármely más településéből jöttek volna. Fejkvótát utánuk is igényelhet, s ha az nem is fedezi a kiadásokat, a határon túli magyar diákok összességében mégiscsak javítják a helyi költségvetés helyzetét. Néhány éve ezért még külön rendeletben is megerősítették a városatyák, hogy minden itt tanuló diákot azonos jogok illetnek meg, állampolgárságától függetlenül. Így a kollégiumi ellátás nekik is ingyenes, csupán az étkezés költségét kell megfizetniük, rendelkeznek diákigazolványnyal, tankönyvhöz ugyanolyan feltételekkel jutnak, mint bárki más.
Az utóbbi években már nem egy iskolaigazgató toborozza is a diákokat a határ túloldaláról, mert alacsony létszámú osztályokat így próbálnak feltölteni. Soós József, a régiós beiskolázási körzetű Kanizsai Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója például a szlovákiai Csákányházán és Ragyolcon is járt az idén. Az ottani iskolaigazgatók szívesen fogadták, felsőbb éves diákjaival bemutatkozási lehetőséget kapott, de mint mondja, a gyerekek és szüleik már egymásnak is ajánlják a szlovákiai magyarok lakta területeken a salgótarjáni gimnáziumokat és szakközépiskolákat. Az ő tanintézetük azért is vonzó, mert az ott végzők általában jól el tudnak helyezkedni. Salgótarjánban egyébként hat-hét felvidéki diák a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett intézetében tanul, ahová rajtuk kívül informatikatanárok is járnak át Fülekről.
A diákok többsége kollégista, de akad olyan is, aki nap mint nap ingázik. A tizenhét éves Tóth Tímea is közülük való. Iskolaidőben ő Gömöralmágyon ébred hajnalban fél négykor, s veszi az irányt szülőfalujából a 25 kilométerre lévő Fülekre, majd onnan busszal az országhatárra. Ott aztán gyalog átsétál, s várja Somoskőújfauban a salgóbányai vagy a somosi buszt, amivel a nyolcórás iskolakezdésre odaérhet. A tanítás után este hat órára ér haza. Egyébként kitűnő tanuló, s Debrecenbe készül egyetemre. A diploma után hazatér, és Fülek környékén szeretne élni.
Iskolatársa, Szekér Mária Fülekről jár át. Ő már túl van az érettségin, hároméves szakápolói képzésen vesz részt. Mária megőrizné a kétlakiságát a jövőben is: lakna Füleken, s dolgozna ideát. Azt mondja, Füleken 8-10 ezer korona, vagyis 60-70 ezer forint fizetést kapna ápolónőként, a salgótarjáni kórházban azonban - számítása szerint - a szakvizsgát követően, pótlékokkal együtt 80-90 ezer forintot kapna havonta. Vonzó számára az is, hogy itt magasabb szintű a képzés, korszerűbb ellátási formákat ismerhet meg, s ez a tudása - német nyelvismerettel együtt - egy későbbi németországi munkavállalás esetén még jól jöhet neki.
A szakoktató osztályfőnök, Tihanyiné Pintér Zsuzsanna szerint a szlovákiai magyar diákok teljesítménye jóval az átlag fölötti. Meglehet, azért, mert nekik ideát és odaát is kell bizonyítaniuk.
