Az európaiak fele nem kér a törökökből
Bővítésellenes szelek fújnak az Európai Unióban – derül ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből. A tagállamokban, illetve a csatlakozó és a tagjelölt országokban megkérdezettek 45 százaléka szerint kellene majd újabb országokat felvenni, míg 42 százalék ellenzi ezt.
A legvitatottabb tagjelölt Törökország, amely egy fejezetet már le is zárhatott a csatlakozási tárgyalásokon; igaz, továbblépését most a Ciprus körüli vita blokkolja. Az európaiak 48 százaléka ellenzi a belépésüket, míg 39 százalék támogatja. Az osztrákok négyötöde, a németek, a franciák, a luxemburgiak, a görögök és a ciprusiak mintegy kétharmada nem kér belőlük. A legkisebb ellenérzést a spanyolok táplálják velük szemben.
Nem sokkal kedvezőbb a magyar diplomáciában kiemelten kezelt Nyugat-Balkán – benne Horvátországgal és Szerbiával - megítélése sem. Az európaiak mintegy fele úgy véli: EU-csatlakozásuk vagy csak az ő érdeküket szolgálja, vagy senkiét, vagy pedig a világpolitika EU-n kívüli szereplőiét, például Oroszországét. Kölcsönös érdekazonosságról csak a válaszadók kevesebb mint negyede szerint van szó.
Magyarországon a törökök és a szerbek elutasítottsága közel azonos. Előbbieket 46, utóbbiakat 45 százalék szeretné kívül tartani akkor is, ha megfelelnek az EU-követelményeknek. A horvátok vonatkozásában ezt csak a magyarok tizenegy százaléka véli így.
Az EU-ban már most is több millió török és török állampolgárságú kurd él, egyedül Németországban két és félmillió. Az Európai Parlament 732 tagjából kettő török – Vural Öger és Cem Özdemir is német színekben. A bolgár megfigyelők között ül a török nemzetiségű Nedzhmi Ali. Magyarország hivatalosan támogatja a török csatlakozást (amennyiben teljesítik az uniós követelményeket), de a jobboldalnak kétségei vannak. Legutóbb Semjén Zsolt KDNP-elnök fejtette ki Brüsszelben, hogy Törökország szerinte nem európai állam.
Brüsszel