Félrevezető tájékoztatás miatt is lehet fellebbezni
Minden évben vannak olyan diákok, akik egyetlen ponttal csúsztak le a felvételről. Ez nem is lehet másképp, hiszen a ponthatárt valahol meg kell húzni. A rendszer manipulálhatatlan, így emiatt nem is érdemes fellebbezni. A '70-es években ilyen esetekben még volt lehetőség méltányossági kérelem benyújtására. Az egyetemek és a főiskolák vezetői - egy négy-ötfős keret terhére - dönthettek úgy, hogy néhány jelentkezőt még fölvesznek.
Talán erre emlékeznek azok, akik még ma is méltányossági kérelmet írnak a rektoroknak, illetve az állami vezetőknek - a szakminiszternek, a kormányfőnek és a köztársasági elnöknek. Az oktatási minisztertől az idén azért kért segítséget egy édesanya, mert gyermekét 138 ponttal sem vették föl sehová.
Méltányosságból azonban ma már nem vesznek föl senkit: jogorvoslatot csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet kérni. Az egy ponttal való lecsúszás miatt tehát csak akkor érdemes fellebbezni, ha az intézmény rosszul adta össze a jelentkező pontjait, vagy nem számolta be a többletpontot érő nyelvvizsgát. Ilyen esetek évente tucatjával fordulnak elő. Kevésbé gyakori, de megesik az is, hogy a jelentkező vizsgaeredményeit és többletpontjait igazoló dokumentumok nem érkeznek meg az intézményhez. Ha ilyen esetekben a jelentkezők a postai feladóvénnyel igazolják, hogy időben - július 11-ig - postáztak mindent, fellebbezhetnek.
Tavaly óta egyéni érdeksérelemre hivatkozva is lehet jogorvoslatot kérni - vagyis akkor, ha nem sértett ugyan jogszabályt az egyetem vagy a főiskola, a felvételiző mégis igazságtalannak tartja a döntést. Manherz Károly, a szaktárca felsőoktatási szakállamtitkára példaként említette azoknak a diákoknak az esetét, akik a Nyíregyházi Főiskola légi közlekedési-hajózó szakirányát jelölték meg jelentkezési lapjukon - vagyis pilótának szerettek volna tanulni -, mégis a műszaki logisztikára nyertek felvételt. A főiskola ugyanis közlekedésmérnöki alapszakot indított, ezen belül pedig légi közlekedési-hajózó vagy a műszaki logisztikai szakirányt lehetett választani. Az intézmény a tájékoztatóban jelezte ugyan, hogy csak a legmagasabb pontszámot elérő diákok juthatnak be az általuk preferált szakirányra, a többiek pedig kénytelenek lesznek beérni a másik szakiránnyal, de nem egyértelműen. Manherz szerint tehát az intézmény nem sértett jogszabályt, a diákok egyéni érdeke mégis sérült, erre hivatkozva fellebbezhetnek. Erről a főiskolát is tájékoztatja a tárca, a jogorvoslati döntésbe azonban nem szól bele.
A jogorvoslati kérelmet a pontszám közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani az intézménybe. Hogy pontosan kinek, és hány példányban kell elküldeni a levelet, arról érdemes az adott intézményben érdeklődni: a formai követelményeket ők határozzák meg.
Az idén 461 államilag finanszírozott helyet hagytak üresen a jogorvoslatok céljára.
