Felsőoktatási törvény: Sólyom az Alkotmánybírósághoz fordult
Az államfő álláspontja szerint sérti a felsőoktatási intézmények autonómiáját a módosított felsőoktatási törvény azon rendelkezése, amely szerint a felsőoktatási intézmény rektora csak az intézményben működő gazdasági tanács egyetértésével nyújthatna be a szenátusnak az intézmény autonómiáját alapvetően érintő döntések meghozatalára vonatkozó előterjesztéseket.
A köztársasági elnök szerint az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvény számos hiányosságban szenved, aminek oka részben az, hogy az Országgyűlés a kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket nem fogadta el, ezért az új mentelmi jogi rendelkezések nagy része csak az ügyészekre vonatkozna - áll a közleményben.
Az államfő szerint a gazdasági tanács nem tekinthető a felsőoktatási intézmény önkormányzati szervének, ezért a számára biztosítani kívánt vétójog alkotmányellenesen korlátozza a felsőoktatási intézmények autonómiáját, és így ellentétes a tudományos élet szabadságával, a tanszabadsággal és a művelődéshez való joggal.
A köztársasági elnök szerint az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvény számos hiányosságban szenved, aminek oka részben az, hogy az Országgyűlés a kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket - a benyújtott javaslat túlnyomó részét - nem fogadta el, ezért az új mentelmi jogi rendelkezések nagy része csak az ügyészekre vonatkozna - áll a közleményben. "Ezzel a törvényjavaslatnak az az alapvető célja nem teljesül, hogy egységes szabályozás vonatkozzon minden érintettre" - írta Wéber Ferenc.
A közlemény szerint a törvény elfogadása során több szavazás-technikai hiba is történt, aminek következtében a jogszabályból hiányzik például a hatályba léptető rendelkezés, így a törvény teljes egészében alkalmazhatatlan. Emellett következetlen és ellentmondásos módon minősítette az Országgyűlés a szavazás során kétharmadosnak, vagy egyszerű többséget igénylőnek az egyes rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróságnak írt indítvány, valamint az Országgyűlésnek írt levél, amelyekben a köztársasági elnök részletesen kifejti indokait, a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható.
Az AB sürgésséggel tárgyalja a beadványt
Az Alkotmánybíróság sürgősséggel tárgyalja Sólyom László indítványát - közölte Sereg András. Az Ab sajtófőnöke kiemelte: az előzetes normakontrollra megküldött kérelem várhatóan az augusztus 21-ével kezdődő héten már az ügy előadó bírájának asztalára kerül. Emlékeztetett: az Alkotmánybíróság augusztus 28-án tartja első teljes ülését.
Az Alkotmánybíróság Sólyom László egy másik indítványát is sürgősséggel tárgyalja, ebben a köztársasági elnök az állami kitüntetés-adományozás jogkörének értelmezését kérte.
Az OM a gyors döntésben érdekelt
Az oktatási tárca azt reméli, hogy e kérdésben a lehetőleggyorsabban megszületik az Alkotmánybíróság döntése - közölte AratóGergely oktatási államtitkár. Ez a feltétele annak, hogy a törvény más,kifogással nem illetett rendelkezései a lehető legkorábban ismerteklegyenek az érintettek számára - mondta. Hozzátette: a felsőoktatásitörvény módosításának jelenlegi szöveg sokszoros egyeztetés és sokfélevélemény figyelembe vétele mellett született meg, és az Országgyűlésfigyelembe vette az Alkotmánybíróság korábbi határozatát is a gazdaságitanácsok jogköréről.
Az MSZP hajlnadó változtatni a felsőoktatási törvényen
Az MSZP szerint, ha az Alkotmánybíróság (Ab) helyt ad az államfő felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásainak, akkor át fogják alakítani a jogszabályt - mondta Tatai-Tóth András, az MSZP országgyűlési képviselője szerdán az MTI-nek.
A Sólyom László által kifogásolt rendelkezéssel azt kívántuk elérni, hogy jobban előkészített, végiggondolt anyagok kerüljenek a szenátus elé - közölte a szocialista frakció oktatási munkacsoportjának vezetője. Mint mondta, felfogásuk szerint, miután a lényeges döntéseket a szenátus hozza, ez a szervezet testesíti meg az egyetemi autonómiát, ezért azt gondolták, hogy nem lesz probléma, ha egyeztetési kényszert írnak elő a rektor és a gazdasági tanács között.
Tatai-Tóth András azt mondta: "ha az Alkotmánybíróság helyt ad az elnök úr aggályainak, akkor át fogjuk alakítani ezt az egy paragrafust". Hozzátette: jogszabály kifogásolt rendelkezése nem szerves része a felsőoktatási reformnak, az alkotmányossági aggályok nem érintik a törvény többi részét, így a képzési hozzájárulást sem.
A Fidesz a tandíjt is alkotmányellenesnek tartja
A Fidesz üdvözli a köztársasági elnök intézkedését a párt által mindvégig ellenzett felsőoktatási törvénymódosítással kapcsolatban - közölte Koszorús László országgyűlési képviselő szerdán az MTI-vel.
A törvényjavaslat országgyűlési vitája során - a tandíjjal kapcsolatos tiltakozáson kívül - a frakció képviselői többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a gazdasági tanácsokról szóló rendelkezések vélhetően nem fogják kiállni az alkotmányosság próbáját - emlékeztetett a politikus, hozzátéve: e véleményüket a jelek szerint a köztársasági elnök is osztja.
A Fidesz úgy gondolja, hogy a tandíj meghatározásának módja is sérti az alkotmányt, ezért bíznak abban, hogy a későbbiekben a törvény egészét megsemmisíti majd az Alkotmánybíróság - írta Koszorús László.
(forrás: MTI)
