Mától a pártok újra kopogtatnak
A jelöltállítás határideje szeptember 8., vagyis a pártoknak és a független indulóknak valamivel több, mint harminc nap áll rendelkezésükre a kopogtatócédulák összegyűjtéséhez. Az október 1-jei választás tétje: csaknem 3200 polgármesteri poszt, illetve mintegy 24-25 ezer helyi és megyei közgyűlési mandátum sorsa.
A jelölés és a választás szabályai településtípusonként mások, ezért a polgárok két vagy három ajánlószelvényt kapnak. A fővárosban a választók a főpolgármesterre, a kerületi polgármesterre, valamint a kerületi képviselőkre, másutt a polgármesterre, a helyi képviselőkre, illetve a megyei közgyűlési listákra, megyei jogú városokban pedig a polgármesterre és a helyi képviselőkre tehetnek javaslatot. A fővárosi közgyűlés tagjait listán választják, de arra nem előzetes ajánlás alapján kerülhetnek fel a pártok; a feltétel hat kerületi kompenzációs lista állítása.
Az egyfordulós helyhatósági választáson mindenki a lakóhelyén, általában a parlamenti választáskor kijelölt szavazókörben voksolhat. Tartózkodási helyükön - "ideiglenes" lakcímükön - azok szavazhatnak, akik azt július 11. előtt létesítették, és a lakóhelyük szerint illetékes jegyzőtől legkésőbb szeptember 29-ig igazolást kérnek. A helyhatósági választásokon a szavazás napján külföldön lévők nem vehetnek részt, a Magyarországon élő, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok igen.
A polgármestereket és a helyi képviselőket közvetlenül választjuk, míg a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjaira listákon voksolhatunk. A tízezernél kisebb lélekszámú településeken a helyi képviselőjelöltek mindannyian egyetlen szavazólapra - egy "kislistára" - kerülnek, és közülük a polgárok legfeljebb annyi nevet jelölhetnek meg, amennyi a helyi képviselő-testület tagjainak a száma. A helyhatósági választás egyébként csak szavazategyenlőség esetén érvénytelen, illetve abban az esetben, ha a jelöltek száma kevesebb a képviselő-testület létszámánál.
