Andrássy híd és Városi Zenede
A Deák tér, mint tudják, a város tényleges központja. Régi épületei közül csak az egykori városháza legrégibb szárnya áll. Körülötte épültek föl a legnagyobb irodaházak, áruházak és a legelőkelőbb vendéglők, akárcsak a "newyorki Rockefeller center világhírű kultúrháza, a Rádió-City mintájára készült korszerű Vigadó, amely magában foglalja a Nemzeti Színházat, az új Városi Zenedét, a mozipalotát, a technika vívmányait népszerűsítő állandó kiállítási csarnokot az előadótermekkel és bemutatóhelyiségekkel".
Az Andrássy út nyílegyenesen fut a Duna felé, a Városligetnél megépült új főpályaudvartól indul, és a végén ott az új, a lerombolt Erzsébet hidat pótló, de a Várhegy déli csücskéhez átvivő Andrássy híd. Tökéletes az összeköttetés a pesti és budai főútvonalak között. A folyó innenső partján parkírozott sétautak közt teraszaikkal a vízre kinyúló szállodák, a túloldalon, a hegyek tövében kórházak állnak. Ez az új, "szalagrendszerű" sávos elrendezés határozott előnye. A háború utáni bontás és építés során fellazították a városszerkezetet, felszámolták a szűk utcákat és a régi házakat, higiénikus és célszerű építményekkel helyettesítve őket. Az egymásra merőlegesen futó, kereszteződésmentes főutak között funkcionálisan elkülönülő negyedek kaptak helyet. Zöld sávok szigetelik el a gyárakat, az emberek zöme pedig a kertes külvárosok családi házaiban él.
Lehetne így is. Budapesten még folyt a romeltakarítás, amikor a főváros vezetése ötletpályázatot írt ki az újjáépítésre. Elképesztő volt a siker: 87 pályamű érkezett. Dr. Acsay László és Masirevich György nyerte az egyik első díjat, tőlük eredt a "szalagrendszerű" sávos város terve. De persze alakulhatott volna másként is: a bírálók még egy első díjat odaítéltek ugyanis, azt Jánosvölgyi Münnich Aladár érdemelte ki a "négysarkú város" koncepciójával.
Az elképzelést ismertető Budapest folyóirat, illetve a cikkíró Morvay Endre így magyarázta a tervet: "A centrálisan fejlődött főváros régi városközpontja, a Belváros tehermentesítésére a város négy sarkán, a Marx téren, a Mária Terézia laktanyánál, Kelenföldön és az Endresz György téren tervez új központot. Azzal, hogy a közlekedést, különösen pedig a gyorsvasutak átszállóhelyeit ide összpontosítja, biztosítja azok kifejlődését. Hasonló rendszerrel alakítja ki a hét peremváros központot is". Jánosvölgyi Münnich is tervezett zöldsávokat, Duna-parti szállodasort, új, Erzsébetvárosba mélyen benyúló Fórumot. Új körutat nyitott volna az Opera és az Uránia között, s alagúttal váltotta volna ki az ideiglenes Kossuth hidat. Felkészült ugyanis a jövőben várható, egyre élénkülő autóforgalomra, amelynek tempója akár a 60-80 kilométeres sebességet is elérheti.
Morvay Endre sietett leszögezni, hogy ezek a tervek "felülemelkednek az épületromok lehangoló hatásán és a jövő Nagy-Budapestjét sokkal korszerűbbnek és sokkal hatalmasabbnak vetítik elénk, mint a régi volt". Mi viszont már azt is tudjuk: semmi sem vált valóra belőlük.
