Régi áron kelnek el a lakások
Egyelőre elmaradt az általános áremelkedés az ingatlanpiacon, bár az új lakások árában a forgalmazók hatszázalékos növekedést várnak az év második felére - derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb felméréséből. Egyelőre azonban semmi sem utal arra, hogy az új építésű lakásokat a jelenleginél drágábban is el lehetne adni, mi több, a kutatások szerint az egyre hosszabb idő alatt értékesíthető ingatlanok vásárlói sok helyen előnyös alkupozícióban vannak. Különösen igaz ez a lakótelepszerű lakóparkokra, amelyek iránt csökken a kereslet.
Arra vonatkozó nyilvántartás nincs, hány új lakást adtak el a fővárosban, az illetékhivatal csak arról készített statisztikát, mennyi cserélt gazdát illetékmentesen, vagyis 15 millió forint alatt. Ebbe a kategóriába az első fél évben 1700 ingatlan került, amelyek - a lakáspiaci árakat tekintve - 50 négyzetméter körüli otthonok lehetnek.
A lakáspiac csúcsidőszaka 2004 tájékán volt - ahhoz képest az idén már valamelyest élénkülő forgalom is 25 százalékkal gyengébb - mondja Heves Gábor, a főváros illetékhivatalának ügyosztályvezetője.
Emlékezetes, a tavalyi első hat hónapban drasztikusan, mintegy harmadával csökkent az eladott lakások száma. Az építetteké viszont tavaly még nem igazán esett vissza, de immár minden nyilvántartásból kitűnik, hogy fékeznek a beruházók, s a jövőben kevesebb lakást fognak piacra dobni. A túlkínálat, ami elsősorban a tömeglakás kategóriában alakult ki, egyelőre lehetetlenné teszi az áremelést. Igaz, az építőanyagok várható drágulása, ami a piaci szereplők szerint átlagosan 7,6 százalék lehet, már nem biztos, hogy minden projektnél lenyelhető költségnövekedés.
A minőségi ingatlanokra, luxuslakásokra, különleges helyen lévő, nagy alapterületű, jó beosztású lakásokra, házakra viszont van kereslet továbbra is. A pénzes vevők nemcsak az új, hanem egyre inkább a régi, városközponti ingatlanokat is hajlandók megfizetni, ha azok bármilyen szempontból kiemelkednek az átlagból. Az Ecostat előrejelzése szerint ugyanakkor stagnál a használt bel-budai és zöldövezeti lakások iránti igény, a magas közös költségű tégla- és lakótelepi lakásokat pedig néhol már csak árengedménnyel lehet értékesíteni. A garzonlakásba fektetők sem döntenek jól, ha hoszszú távú befektetésre törekednek, a vásárlói igények ugyanis egyre inkább a másfél-két szobások felé tolódnak.
Az ingatlanpiaci hangulatot és várakozásokat szondázó Ecostat ingatlanbarométere a második negyedévben 0,4 százalékkal, 46,9-re emelkedett, ami azért is érdekes, mert a felmérés készítésekor a megkérdezettek már tisztában voltak a kormány tervezett egyensúlyjavító intézkedéseivel. Az energiaárak emelkedésének híre viszont gyorsan megváltoztatta a lakótelepi lakások felőli vélekedést: a drágán és korszerűtlenül fűthető házak jócskán veszíthetnek piaci értékükből. Másrészt jelentősen megdobhatja a felújítási kedvet - a dráguló rezsi miatt a még hezitáló lakóközösségek is elindulhatnak a hőszigetelés- és fűtés-korszerűsítési pályázatokon. Az előrejelzések szerint az energiatakarékosságot célzó beruházások összességében is megélénkítik a felújítási piacot.
A változó vevői igényeket mutatja az Engel Group felmérése is, amely szerint egyre kevésbé lehet majd klíma nélkül lakást eladni. Egyelőre csak a magyar háztartások két százalékában van légkondicionáló, de arányuk évről évre nő. A várható rezsi nagysága amúgy egyre fajsúlyosabb érv a döntésnél, az optimalizált lakásfenntartási költség immár a lakások hirdetésébe is bevonult. A Csepel központjában épülő Rákóczi Liget iránt érdeklődők meggyőzését segíti például az, hogy a beruházó - a hasonló kategóriájú ingatlanok piacán még szokatlan módon - alapáron biztosít beszerelt légkondicionálót. A hűtést is magában foglaló, költségtakarékos komplett szolgáltatáscsomaggal a számítások szerint 10-20 százalékos megtakarítást lehet elérni, ami a magukat túlvállaló, alaposan eladósodott vevőknek messze nem mellékes.
