A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kedden levélben arra kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy fontolja meg a tömörülés közoktatási törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályát - ezt Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke közölte tegnap. A PDSZ álláspontja szerint a törvény sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, a módosítás következtében előfordulhat ugyanis, hogy ugyanazért a bérért az egyik pedagógusnak tíz százalékkal többet kell dolgoznia, mint a másiknak. Kerpen Gábor hozzátette: azt várják Sólyom Lászlótól, hogy - ha egyetért alkotmányossági kifogásukkal - kérjen előzetes normakontrollt, ha pedig úgy gondolja, hogy a társadalomra nem gyakorol majd pozitív hatást a törvénymódosítás, utalja vissza a jogszabályt átgondolásra a parlamentnek.

Kerpen Gábor tájékoztatott arról is, hogy a szaktárca ma délutánra tárgyalásra hívta a közoktatási érdekegyeztető tanács munkavállalói oldalának szakszervezeti tagjait és az önkormányzati szövetséget. Az egyeztetés témája a PDSZ által életre hívott sztrájkbizottság lesz.

A PDSZ, mint emlékezetes, július 18-án jelentette be, hogy sztrájkbizottságot hoztak létre, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy az érdekegyeztetés megkerülésével nyújtotta be a kormány azokat a módosításokat, amelyek következményeként szeptembertől a pedagógusoknak több nem fizetett munkaórát rendelhetnének el.

Mint ismeretes, az Országgyűlés hétfőn fogadta el a közoktatási törvény ilyen szellemű módosítását, s ebben az ügyben fordult a PDSZ a köztársasági elnökhöz is.

Szabó Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának szocialista elnöke az MTI-nek erről azt mondta: kikerült a törvényből az a rendelkezés, amelyet a PDSZ kifogásol, vagyis hogy a 2006/2007-es tanévben két kötelező tanórát rendelhettek volna el a pedagógusoknak. 2006 szeptemberétől két tanórán kívüli foglalkozás rendelhető el térítés nélkül, a negyvenórás munkaidő terhére a pedagógusok számára, például tehetséggondozás, felzárkóztatás céljából - fűzte hozzá. Szabó elmondta: a kötelező tanórák száma 2007. szeptember 1-jétől emelkedik minden pedagógus számára 22-re.

Persze nem csak a közoktatási törvény módosítása kelt viharokat. Ugyanilyen ellenállás fogadja a felsőoktatási törvény módosítását is, amely elrendeli a tandíj bevezetését.

Tegnap a Fidesz ifjúsági tagozata, a Fidelitas az MSZP Köztársaság téri székháza előtt tartott demonstratív sajtótájékoztatót. A Fidelitas aktivistái piros háromszögben diákokat ábrázoló, veszélyt jelző táblákkal tiltakoztak a tandíj bevezetése ellen. (A Fidelitas parlamenti képviselői ugyanilyen pólót viseltek hétfőn a parlamenti döntés idején is.)

Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő leszögezte: a tandíj "hazugságon alapul", továbbá igazságtalan és az esélyegyenlőtlenséget növeli. Cser-Palkovics András képviselő azt közölte, hogy a Fidelitas és a Fidesz támogatásáról biztosítja a hallgatói önkormányzatok minden olyan törekvését, amely a tandíj ellen irányul. Mint ismeretes, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az őszre demonstrációt hirdetett meg a tandíj bevezetése ellen.

l A köz- és felsőoktatási törvény módosításai az előző ciklusban elindított liberális oktatási reform folytatását jelentik - közölte tegnap Sándor Klára, az SZDSZ oktatáspolitikusa, aki azt is hangsúlyozta, hogy a szabad demokraták tandíj helyett utólagos képzési hozzájárulást vezettek volna be. A szocialisták által javasolt fejlesztési részhozzájárulást (fer) azért fogadták el, mert az azonnali bevételt jelent az egyetemeknek, illetve garanciát kaptak arra is, hogy a hátrányos helyzetű diákok ingyen tanulhassanak. (MTI)