Az újra megtalált Zrínyi-vár

Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott egy nemrégiben zárult kutatás során, hogy a Somogy és Zala megye határánál lévő Szentmihályhegynél állt a költő és hadtudós Zrínyi Miklós egyetlen magyarországi vára. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szakértői évszázados vitát zártak le kutatásukkal.

Hol állt Zrínyi-Újvár, a költő és hadvezér egyetlen magyarországi erődítménye? - ez a kérdés a XX. század kezdetétől foglalkoztatja és megosztja a várkutatókat. A korabeli leírások alapján ugyanis csak abban lehetett teljes az egyetértés a történészek között, hogy a vár - amelynek védői csaknem egy hónapig ellenálltak a negyvenszeres túlerőben lévő török sereg ostromának 1664 júniusában - valahol Zala és Somogy megye határánál, a Mura folyó közelében volt.

A vita sokáig lezáratlan maradt: a vár maradványait hiába keresték ugyanis. Nem csoda: az erődítmény még fénykorában sem volt feltűnő, a földből, fából, vesszőfonatokból épített sáncvárat Montecuccoli például csak "juhakolnak" nevezte. Az erődítményt az ostrom után porig rombolták a törökök, és az azóta eltelt évszázadok sem hagyták érintetlenül a vidéket.

A Zrínyi-vár utáni kutatásban a hetvenes évek közepén Vándor László - aki ma a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője - ért el áttörést. Mint feleleveníti, a korabeli térképvázlatok alapján úgy vélte, hogy a Zala megyei Belezna, valamint a már Somogyban lévő Őrtilos közötti Szentmihályhegynél állt a vár - ezt a feltevését pedig az ott talált XVII. századi kerámiadarabokkal igazolta.

Azóta viszont többen is hiába kutattak a vár vélt helyén, nem kerültek elő újabb leletek. Ez pedig többekben kétségeket ébresztett: vajon pontosak-e Vándor László megállapításai? A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem néhány mérnöke és történésze úgy vélte: több bizonyítékra van szükség. Ezért a Hadtörténeti Intézet és a Somogy és Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának szakembereivel közös kutatásba kezdtek az elmúlt hetekben.

Négyesi Lajos, az egyetem adjunktusa, a kutatás hadtörténész szakértője azt mondja: szinte méterenként vettek talajmintát, hogy az egykori sáncolásnál alkalmazott földtömörítés nyomaira bukkanjanak. Fél négyzetkilométeres területen kutattak naphosszat speciális műszereikkel, az első napokban mégsem jártak sikerrel. Már-már úgy vélték, rossz helyen kutatnak, amikor végre megtalálták az első, ostromra utaló leletet: egy XVII. századi, ólomból készült puskagolyót. Ezután pedig lövedékek tucatjait, ágyúgolyó-, kartács- és török késpengedarabokat emeltek ki a földből. Ekkor már a talajvizsgálat során is mind több helyen bukkantak a valamikori sáncról, árokról tanúskodó földrétegződésekre.

A kutatók végül számítógépre vitték az adatokat. A puskagolyók elhelyezkedéséből - a korabeli fegyverek tulajdonságainak ismeretében - kiszámíthatták, hol voltak a lőállások, a talajminták alapján pedig megrajzolhatták, merre vezethettek a sáncok, árkok. Az így kapott vázlat megegyezett a korabeli váralaprajzzal.

Négyesi Lajos szerint a kutatás során nemcsak megerősítették Vándor László harminc évvel ezelőtti megállapításait, hanem sok új, apró részlettel egészíthették ki azokat. A hadtörténész szerint már azt is tudni, hogy pontosan milyen volt a vár. Mint mondja, az erődítményt kétfelől a Mura, a harmadik oldalról pedig egy tóvá duzzasztott patak védte. Így csak egyetlen irányból támadhatott a török sereg. Zrínyi éppen erre számított, ezért azon a szakaszon mély árkot ásatott, amelynek közelében védett lőállásokat alakíttatott ki. Az árkon túljutó törököknek ezután a várvédők kereszttüzében előbb egy hosszú lankás, aztán egy rövid meredek sáncot kellett megmászniuk: az, aki ezt is túlélte, kifulladva készülhetett a kézitusára.

Ez azonban - Négyesi Lajos szerint - az ostrom első heteiben keveseknek sikerült. A beazonosított, nyomokban még ma is meglévő várárok szélén ugyanis tucatjával találtak vérteken, pajzsokon vagy éppen emberi csontokon deformálódott puskagolyókat. Ebből pedig arra következtetnek: már a "juhakol" első védelmi vonalánál, a várároknál rengeteg törököt lemészároltak a védők, vagyis Zrínyi remek stratégiai érzékkel tervezte meg várát.

Négyesi Lajos azt mondja: munkájuk nagy előrelépést hozott a Zrínyi-vár kutatásában, de bőven akad még tennivaló. Hátravan még a régészeti feltárás, rendszerezni, elemezni kell a leleteket, és végül szeretnék, ha a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságával együttműködve létrehozhatnának egy kiállítást Beleznán vagy Őrtilosban.

Fémdetektorral is átvizsgálták a föld mélyét
Fémdetektorral is átvizsgálták a föld mélyét
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.