De mi volt tulajdonképpen az Új Épület? Nos, itt jön a meglepetés. Tudjuk, mi lett – de hogy minek szánták, az sosem vált egészen világossá. A kétségek regényes leírása a legérzékletesebben talán dr. Göőz József millenniumi Budapest történetében olvasható: „Maga József (császár) a Váczi kaputól északra csodálatos nagyságú területet befogó építkezésbe kezdett. Ezen új épületről, melynek czélját csak egyedül ő maga ismerte, jó ideig mindenféle mende-monda járt szájról szájra.”

Mendemonda? Rupp Jakab 1868-ban kiadott könyvéből, a Buda-Pest és környékének helyrajzi történetéből azt is megtudhatjuk, miféle legendák járták az irdatlan házról. „A két emeletes, úgy nevezett Újépületet II. József császár kezdte 1786-ban építtetni az akkori várostól messze éjszak felé, homokos puszta helyen. Négy szögletén négy kisebb, de három-emeletes pavillon van, úgy hogy az egész épület négy sarokbástyával ellátott várhoz hasonlít. Mi czélja volt eredetileg e nagyszerű épületnek? Nem tudni. A vélemények kaszárnya, fogház, javító- és kórház közt szétágaznak. Napjainkban az 5-ik tüzér ezrednek és összes hadikészletének szolgál tanyául.”
Meglehet, csak a császár vehemens építkezésein meg az állatgyógyító-intézeten, a füvészkerten és a Városmajoron meghökkent városi polgárság látott bele valami különös szándékot a rémisztő épület felhúzásába. Az mindenesetre biztos, hogy a ház az 1790-es években már katonai börtönként szolgált, majd kaszárnya lett. Irdatlan udvarán cirkuszi mulatságokat, a rómaiakat idéző kocsiversenyeket tartottak – az utókor szerint ezeket népszerűségükben csak a pesti fiakkeresek versengései múlták fölül –, sőt jóval később, 1875-ben a Magyar Athletikai Club első tornáját is itt rendezték.

Közte lezajlott a forradalom és az azt követő megtorlás. Nem véletlen, hogy a kiegyezés után azonnal napirendre került a ház lebontása: bár ez egészen 1897-ig húzódott, a gyászos emlékű hely akkor már csöndes volt és elárvult. Lassan körbenőtte a város. Fölépült a Parlament, a Bazilika, kinőtt a földből az egész Lipótváros, csak az ódon Új Épület várt a sorsára. Aztán hirtelenjében minden megváltozott. Lebontották, és a helyén megszületett a Tőzsde, a Nemzeti Bank, a Postatakarék, néhány lakóépület, valamint a szigorú elrendezésű tér.

Csak a déli oldal maradt lezáratlan, az a fertály, amelyet a Széchenyi által megteremtett első pesti park foglalt el. 1930-ban pályázatot is kiírtak az itteni épületekre: a győztes tervek egytől egyig monumentális, árkádosfal-házat mutatnak. Végül nem épült föl egy se közülük, Nyiri és Lauber 1937-es Pénzintézeti Központja áll a telkeken. Az Új Épületet, akárcsak Széchenyi parkját, egy-egy emlékmű idézi a téren.