Ezt a háborút egy tűzszünetért indította a Hezbollah és a Hamasz. Volt legalább egy pozitív meg legkevesebb egy negatív késztetésük, hogy emberrablással és rakétázással Izraelt ellencsapásokra provokálják. A pozitív az, hogy a két iszlamista szervezet politikailag jelentősen megerősödött. Gondolták, eljött az ideje, hogy elfogadottságukat egy igazi, Izrael elleni győzelemmel fokozzák - már azok körében, ahol az ilyesmi erősíti az elfogadottságot.

Ám van, ahol ez pontosan ellenkező hatást kelt. A negatív késztetés még erősebb volt az iszlamisták "megelőző csapására". Ugyanis: kinyilvánított nemzetközi akarat, hogy a Hezbollah és a Hamasz lefegyverzése, politikai párttá szelídítése lenne az egyetlen jó megoldás. Már akinek, hiszen nyilván rossz volna ez a két szervezetnek és külső támogatóiknak. Az utóbbiak jelentik az igazi tétet: Irán erősödését megakadályozni, Szíriát tovább gyengíteni olyan cél, amelyet minden külső hatalom szívesen megvalósítana.

De lehetőleg valaki más valósítsa meg. Ez a "valaki", kénytelen, de nem kelletlen, Izrael. Megtámadták Gázában, Ciszjordániában és Dél-Libanonból, kénytelen volt visszatámadni. Önvédelemkor nem lehet vonakodni, az érintett nyilván másképp méri a riposzt arányosságát, mint a kívülállók. Az utóbbiak számára az lenne a legjobb, ha Izrael olyan finoman nyomná le Iránt és Szíriát, hogy az oroszok, franciák, kínaiak és mások épségben "vehetnék át" befolyási övezetükbe a két országot, "megvédve" a durva Amerikától. Izraelnek viszont nagyon konkrét tapasztalatai vannak arról, milyen "finom" tud lenni a hátulról pátyolgatott Irán és Szíria, akik maguk is hátulról pátyolgatnak olyanokat, akik direktben és finomkodás nélkül lövik Izraelt. A zsidó államnak csak akkor lesz jó a tűzszünet, ha legalább egy időre megszünteti a Hezbollah és a Hamasz rakétázó képességét - és garanciát kap, hogy senki nem tölti fel ezek raktárait utánpótlással. Az első feltétel x nap múlva megvalósítható, bár nem mindegy, milyen pusztítás árán.

Amelynek mértéke attól is függ, megvalósítható-e egyáltalán a második feltétel. Rábírható-e Irán és Szíria a Hezbollah és a Hamasz lefegyverzésének hallgatólagos elfogadására? Ha netán igen, mivel?

Irán kérheti például atomprogramja nemzetközi elfogadását és vagy húsz más engedményt, köztük még nagyobb befolyást Irakban. Szíria visszakérheti libanoni uralmát, és biztosítékot az Asszad-dinasztia békén hagyására. És még vagy húsz engedményt. Amelyekből juttatni kellene a Hezbollah és a Hamasz számára is - de ezek vajon mivel elégednének meg? Mindezek nagyhatalmi és térségbeli átgondolása eddig hiába volt sürgős - most jobb későn, mint soha?

Dehogy jobb. És még rosszabb lehet, ha netán mégis elsül a kapanyél. Bármennyire a politika folytatása, egy háború bármikor véres lejtőre, szakadékba taszíthatja a résztvevőket. Sőt, ahogy Libanonban tudják: főleg az ártatlanokat.