A félelem egyensúlya
"Vegyünk egy mély lélegzetet, és köszönjük meg a Hezbollahnak, hogy lehetővé tette számunkra, hogy támadást indítsunk, és szétzúzzuk a »félelem egyensúlyát«, amelyet az északi határunk mellett ők hoztak létre." Ezt írta tegnapi kommentárjában az izraeli liberális Haarec szerzője, Yoel Marcus. Az írás, ahogy az izraeli média többi reagálása a mostani eseményekre, arról tanúskodik: a "júliusi katonarablások" utáni határháborúskodás másmilyen reakciókat vált ki a zsidó államban, mint Európában. - Átéltünk ennél sokkal rosszabb időket is - magyarázta tegnap telefonon e sorok írójának egy jeruzsálemi ismerőse.
Mit jelent a félelem egyensúlya? Miután Izrael kivonult a dél-libanoni sávból, a térséget a Hezbollah nevű, Irán és Szíria által támogatott síita politikai-katonai és vallási terrorszervezet vette át. A rakéták, a kiképzés, sőt feltehetően a fegyverek kezelői is irániak vagy szírek. És ez így maradt aztán is, hogy Damaszkusz kénytelen volt kivonulni Libanonból. De nem adta fel (közvetett) katonai jelenlétét és politikai befolyását.
Ki feltételezné, hogy a Hezbollah Teherán és Damaszkusz engedélye nélkül kezdte volna akcióját? Szíria továbbra sem ismeri el Libanont szuverén államnak. Az izraeli akció egyik fő követelése pedig éppen az, hogy Libanon hadserege vegye át saját határvidéke ellenőrzését, s akadályozza meg, hogy onnan támadásokat indítsanak ellene. Kérdés, hogy az EU ezt miért nem követeli elég hangosan, miközben Brüsszelben értelmezhetetlen és álszent nyilatkozatokat fogalmaznak.
A megoldást Kofi Annan ENSZ-főtitkár, a libanoni UNIFIL békefenntartók megsokszorozásában látja. Izrael elsősorban a libanoniaktól várja, hogy saját területükön rendet tartsanak. Cipi Livni külügyminiszter azt mondta Annan főtitkár közel-keleti képviselőjének, hogy "az UNIFIL hatástalan és felesleges", de azért nem ellenezné a létszámemelést. Tény, 1978 óta egyetlen alkalommal sem voltak képesek megakadályozni egyetlen támadást vagy ellencsapást, amely a határ akármelyik oldaláról indult.
A mértékadó arab kormányok viszonylag mérsékelt hangot ütnek meg a konfliktus kapcsán. Érdekeik ellen van ugyanis a Szíria (és feltehetően Irán) által irányított értelmetlen akció. Attól tartanak, hogy mindez a kirajzolódó szunnitaellenes "síita félhold" erősödéséhez vezet. (Szíria ugyan szunnita többségű ország, de az államvezetésben igen nagy szerepe van a síitizmushoz közeli alavita csoportnak.) A jelen konfliktus kulcsa tehát Damaszkuszban van - feltételezik az elemzők. Bassás el-Aszad elnök kormányzata a Hezbollah révén bosszulja meg az őt ért libanoni kudarcot - részben az izraelieken, de elsősorban a libanoniakon. A helyzetről addig is élőben közvetít a CNN.