A felirat először a türingiai Stasi-múlt kivizsgálásával megbízott Hildigund Neubertnek (CDU) tűnt fel, majd Dagmar Schipanski, a tartományi parlament elnök asszonya (CDU) is konstatálta, hogy ez a történelemkép nem felel meg az általuk képviselt nézetnek - különösen az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulós ünnepségei előtt -, így a rézkarcot gyorsan eltávolították a kiállításról.

De addigra már fellángolt a vita arról, hogy mit kezdjenek az amúgy elismert, a "lipcsei négyek" nevű festőcsoport tagjának politikailag nem mindig korrekt örökségével. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung érdekes módon védelmébe vette a két éve elhunyt mestert. Tübke ábrázolása kétségkívül "nem felel meg a magyar szabadságharc hősi eposzának", amely a hidegháborús fronthelyzet miatt érhető, de nem tükrözi a teljes valóságot - írja a lap. A magyar felkelők nem kizárólag békés tüntetők voltak, hanem fegyvert is szereztek maguknak. És nemcsak a szabadságvágy mozgatta őket, hanem a nemzeti büszkeség is, amellyel a szláv iga alól akartak szabadulni, valamint vélhetőleg némi antiszemitizmus is. Sok felkelő a kommunista rezsimet a zsidó főszereplőkkel azonosította, Magyarországon (mint korábban Németországban is) az antibolsevizmus jó adag antiszemitizmussal párosult. A FAZ szerzője korabeli sajtófotókra hivatkozik: ezeken a szabadságharcosok a nyilvánosság előtt bántalmazzák és kínozzák áldozataikat. A felkelők között akadtak olyanok is, akik nem sokkal korábban még az SS megbízásában álltak, így a forradalom történelmi értékelésénél a fasizmus közelségét is figyelembe kell venni. "Aki nem szeretné, hogy történelemképét a legendák diktálják, annak Tübke rézkarca kapóra jöhet, hogy átértékelje kicsit a múltat" - írja az FAZ.

A rendezők tisztában voltak vele, hogy Tübke vitatott művész: "Most először rendeztünk ekkora szabású kiállítást, az ötlet a házelnök asszonytól, Dagmar Schipanskitól származott, aki jó barátságban van a művész özvegyével - magyarázta lapunknak Urte Lemke, a türingiai parlament sajtószóvivő. - Mi magunk nem vagyunk művészettörténészek, az anyagot két galériától kaptuk, egy művészethez értő munkatársunk akasztotta fel a falra. A vékony felirat a fasiszta terrorról először senkinek sem tűnt fel. Bár az ellenzéki pártok óvtak a cenzúrától, a kritikák miatt három nap múlva levettük a képet. A tartományi parlament épülete egyszerűen nem megfelelő hely egy kultúrpolitikai vitához" - vélekedik.

A középkori - egyes méltatói szerint "időtlen" - stílusban alkotó Tübkét 2004-es halálakor a század egyik legnagyobb festőjeként méltatták. Főműve, az 1525-ös parasztháborút megörökítő monumentális festmény külön múzeumban látható Bad Frankenhausenben. Innen származik a 1956-os forradalomról szóló rézkarc is, amely egy 15 darabból álló sorozat része. Gerd Lindner, a múzeum igazgatója érthetetlennek nevezte az erfurti parlamentben történteket, szerinte a rézkarc egymagában nem is értelmezhető. A múzeumigazgató a dpa-nak kifejtette, hogy a rajzból nem lehet egyértelműen Tübke pártpolitikai hovatartozására következtetni: a festőt a háború után szovjet titkosügynökök megkínozták, és a rézkarc megszületésének évében politikai okokból elbocsátották állásából. A művet a német sajtóban megjelent sajtófotók ihlették. (I. E.)