A jogosítványt és az autót is elveszik?
Szombat délben a szalagkorlátnak csapódott egy Miskolc felé tartó autó az M3-as autópályán, 89 kilométerre a fővárostól. Az ütközés következtében a jármű utasai közül hárman életüket vesztették. A negyedik utast súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Hétfő hajnalban ugyancsak az M3-ason egy román mikrobusz rohant bele egy teherautóba: ketten szörnyethaltak, heten megsérültek.
Péntek estétől hétfő reggelig huszonegyen haltak meg Magyarország útjain közlekedési balesetben, és kilencvenen szenvedtek súlyos sérüléseket. Pausz Ferenc, az ORFK közlekedési osztályának vezetője szerint a tragédiákat szinte kivétel nélkül a gyorshajtás okozta. A halálos kimenetel az esetek egy részében megelőzhető lett volna, ha a járművekben utazók bekapcsolták volna a biztonsági övet.
Felmérések szerint az autósok harmada soha nem köti be magát. Pausz ezért indokoltnak látja a büntetőpontrendszer szigorítását. Nagyobb visszatartó ereje lenne ugyanis, ha a mai egy helyett három pontot kapna az övet nem használó autós. Pausz a mögöttünk hagyott fekete hétvégére utalva drasztikus lépéseket tartana szükségesnek az ön- és közveszélyes száguldozók megfékezésére. A lengyelországi és a csehországi gyakorlatra hivatkozva felvetette: fel kellene hatalmazni a rendőrséget, hogy büntetésként gyakrabban vonhassa be a szabályokat súlyosan megsértő autósok vezetői engedélyét. Sőt, e két országban a törvények bizonyos, másokat kirívóan veszélyeztető autósokkal szemben a jármű lefoglalására is lehetőséget adnak.
Ez utóbbi megoldást szakértők első hallásra alkotmánysértőnek vélik, noha azt elismerik: jogosítvány nélkül lehet autót vezetni és balesetet okozni, de autó nélkül nem.
Tavaly a rendőrség javaslatára a Belügyminisztérium - előbb önállóan, majd a gazdasági és közlekedési tárcával közösen - összeállított egy javaslatcsomagot a közlekedési szabályok szigorítására. A BM olyan hatósági jogkörrel ruházta volna fel az önkormányzatokat, hogy akár saját traffipaxokat is üzemeltethettek volna. Bevezette volna az objektív felelősség intézményét, ami lehetővé tette volna, hogy ha a rendőrség (vagy az önkormányzat) nem tudja megállapítani a gyorshajtó kilétét, helyette az autó tulajdonosát bírságolhassa meg. Az Igazságügyi Minisztérium azonban alkotmányellenesnek vélte ezt a megoldást, ezért a csomag nem került a kormány elé.
Kérdés lehet az is, hogy az utak és az útpadkák állapota, vonalvezetése, kitáblázottsága, a korlátok és az árkok milyensége mennyiben játszik szerepet egyes balesetek bekövetkeztében, illetve milyen mértékben befolyásolják azok kimenetelét. A közútkezelők nem tartják felelősnek magukat és az utak állapotát az európai mércével mérve is kiemelkedően nagy számú halálos közlekedési balesetért. Mint néhány cég képviselője - szigorúan nevének mellőzését kérve - elmondta: a rendőrség még egyszer sem állapította meg, hogy a cégük vagy az általuk kezelt út lett volna felelős egy-egy baleset bekövetkezéséért. Erre persze az is lehet magyarázat, hogy a rendőrség az olyan eseteket is az autósok terhére rója fel, amelyekért akár az út minősége is okolható lenne. Ilyenkor alkalmazzák a "nem az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezette gépkocsiját" baleseti okmeghatározást.
A rendőrség által javasolt szabályszigorításnak azonban semmi értelme akkor, ha nincs, aki a szigorúbb szabályokat betartassa. Márpedig a közlekedési rendőrök szinte csak a gyorshajtókra vadásznak, mondván: ez a leggyakoribb baleseti ok. Az esetek többségében őket sem állítják meg, nem igazoltatják, így többségük vélhetően soha nem fizeti meg a kiszabott büntetést.
