A nyugdíjrendszerben egy sor kérdést meg kell válaszolni ahhoz, hogy hosszabb távon is működőképes maradjon. Augusztinovics Mária közgazdász szerint a korhatár emelése vagy a 13. havi nyugdíj beolvasztása nem tartozik ezek közé, mivel a nyugdíjrendszer egyensúlyát nem annyira az öregedés, mint inkább a korhatár alatti nyugdíjazás fenyegeti. A hárommillió nyugdíjasnak ugyanis ma alig a fele az, aki betöltve a korhatárt ment nyugdíjba, a rokkant- és szociális jellegű nyugdíjra jogosultak aránya viszont eléri a 40 százalékot. Még tavaly is minden harmadik nyugdíjba menő - összesen 43 ezer ember - rokkantság címén vált jogosulttá az ellátásra.

Az előre hozott öregségi nyugdíj lehetőségével szinte kivétel nélkül élnek azok, akik különösebb következmény nélkül megtehetik ezt. A jogszabályok szerint ugyanis teljes nyugdíjra jogosultak azok az 57. évüket betöltött nők és 60 éves férfiak, akik legalább 38 évnyi munkaviszonyt tudnak maguk mögött. Így - a nyugdíjbiztosító adatai szerint - tavaly a nyugdíjazás átlagos kora a nőknél 57,3 év volt, a férfiaknál pedig nem érte el a 60 évet sem. A közgazdász ezért is tartja alapvető tévedésnek, hogy a nyugdíjkorhatár emelése bármit is "hozna a konyhára". Szerinte a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának kulcsa a foglalkoztatottság, a korhatár előtti, valamint a rokkantnyugdíjazás jogosultsági feltételeinek átalakítása.

Igaz, 2009-ben - amikor egy sor nyugdíjjogszabály megváltozik, még az 1996-ban elfogadott törvények alapján - az előre hozott nyugdíj lehetősége "unisex" módon 59 éves korra módosul, ám ez a szakértők szerint önmagában kevés. A rokkant- és korkedvezményes nyugdíjazás szabályainak megváltoztatása és korszerűsítése is vajúdik évek óta, jóllehet számtalan kormányhatározat adott a megoldásra végső, majd legvégső határidőt. A legutóbbi ebből a műfajból ez év végéig ad határidőt a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerének átalakítására, azzal, hogy jövőre a jelenlegi eljárási rend megszűnik. Úgy tudjuk, törvénybe foglalható elképzelések még nincsenek. Ma 20 évnyi munkaviszony - keresettől függetlenül - jogosít fel a nyugdíjminimumra, ez most 24 700 forint. Ez szintén megszűnik 2009-ben. Ehhez a minimumhoz - amelyik 1998 óta fokozatosan veszít relatív értékéből - igazodik viszont tucatnyi szociális ellátás, egyebek között a nyugdíjra nem jogosultak támogatása, az időskorúak szociális járadéka is. Így ekkor a szociális ellátórendszer garanciáit is újra kell gondolni. Két és fél év múlva megszűnik a résznyugdíj, ami 15 évnyi vagy annál több munkaviszony után járt. Abban az esetben, ha a jogalkotók nem módosítják a jelenleg hatályos törvényeket, húsz évnél kevesebb szolgálati idő nem jogosít semmiféle nyugellátásra.

Augusztinovics szerint 2010 táján az általános iskolát vagy még kevesebbet végzettek induló ellátása még negyvenévnyi munkaviszony után sem éri majd el az átlagkereset felét, a szakmunkások és az érettségizettek pedig jó esetben több mint 30 évnyi munkaviszony után számíthatnak az átlagos kereset felénél magasabb induló nyugdíjra. Ráadásul ez az induló ellátás a nyugdíjas évek alatt - a nyugdíjemelésnél alkalmazott svájci indexálás következtében - az átlagkeresetekhez képest is jócskán leértékelődik.

A biztosítási jellegű nyugdíj híveinek szája íze szerinti lesz majd az a változás, amely szerint három év múlva minden egyes munkával eltöltött év a nyugdíj szempontjából ugyanannyit ér majd. A teljes egészében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben lévőknél ez a szorzó 1,65 százalék lesz, a kétpilléres nyugdíjrendszer tagjainál pedig 1,22. Ez a jelenlegi nyugdíjmértéket változatlanul hagyja - ami most is 40 évnyi munkaviszony után az életkereset 66 százaléka -, ugyanakkor változtat azon, hogy kevesebb szolgálati idővel magasabb ellátásra lehet szert tenni.

A hatályos törvények szerint 2013-ban további nagyléptékű változás esedékes: a nyugdíjak is adókötelessé válnak. Attól az évtől kezdve a nyugdíjakat a bruttó keresetek alapján valorizálják és számítják ki, a már folyósított nyugdíjakat pedig "felbruttósítják". Hogy ezeket a változásokat hogyan hajtják végre, arról még szakértői szinten sem folynak munkák. Az sem tisztázott, a magánpénztári megtakarításból miként lesz járadék, milyen intézmény milyen feltételekkel és garanciákkal folyósíthatja majd ezt, holott ettől az időszaktól már sokan mennek úgy nyugdíjba, hogy ellátásukra a kétpilléres nyugdíjrendszerben szereztek jogot.

Fürdõzõ nyugdíjas a Balatonban - változatlan feltételek mellett pár év múlva a nyugdíjból nemhogy nyaralásra, sokaknak megélhetésre sem telik majd