A Financial Times szerint - amelyet az MTI idéz - a két nappal a legfejlettebb ipari államokat és Oroszországot tömörítő G8-ak szentpétervári, energiabiztonságról szóló tanácskozása előtt megkötött üzlet jól példázza Oroszország véleményét. Vlagyimir Putyin orosz elnök a ZDF német televíziónak a G8-csúcs előtt úgy nyilatkozott: Oroszország csak akkor nyitja meg energiaszektorát, ha hozzáférést biztosítanak "számukra fontos területekhez".

A megállapodás értelmében a magyar gáz nagykereskedelmet végző E.ON Földgáz Trade Zrt.-ben, illetve az E.ON Földgáz Storage Zrt.-ben egyaránt 50 százalék mínusz 1, a két gázszolgáltatót és három áramszolgáltatót birtokló E.ON Hungária Zrt.-ben pedig 25 százalék plusz egyszavazatnyi részt kap a Gazprom. Az E.ON cserébe megkapja a nyugat-szibériai Juzsno-Russzkoje gázmező 25 százalék mínusz egyszavazatnyi részét. Az ügylet még nincs lezárva: az orosz Biznesz című lap elemzése szerint nem tisztázott, hogy a Gazprom esetleg kap-e még némi készpénzt vagy egyéb cégrészesedést is a gázmező-részért cserébe. Úgy tudjuk, az sem egyértelmű, hogy az oroszok kapnak-e beleszólást a magyar cégek stratégiai kérdéseibe.

A német Handelsblatt, illetve az orosz Vedomosztyi forrásai az ügylet értékét 1,2 milliárd euróra teszik. A gáztározó és a gáznagykereskedő értéke viszonylag könnyen kiszámítható, hiszen azok 100 százalékáért az E.ON ez év elején mintegy egymilliárd eurót fizetett az eladó Molnak. Ebből az következik, hogy a külföldi szakértők az E.ON Hungária negyedének értékét többre teszik a két nagy gázcég felénél. (Az E.ON Hungária a Közép-dunántúli Gázszolgáltató, a Dél-dunántúli Gázszolgáltató, az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató, az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató, illetve az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató tulajdonosa.)

A külföldi lapok hangsúlyozzák: a Gazprom végső célja minden bizonnyal a nyugat-európai terjeszkedés. A német Süddeutsche Zeitung szerint ugyanakkor nem szabad lebecsülni a magyar kisebbségi cégrészesedések stratégiai szerepét sem. Az orosz Kommerszant bennfentes forrásból úgy tudja: a későbbiek során a Gazprom kisebbségiből többségi tulajdonossá szeretne válni a magyar cégekben. Az E.ON azonban lapunknak újfent megerősítette, az irányítást nem kívánják átengedni. Az orosz elemzők véleménye megoszlik Magyarország tényleges stratégiai szerepét illetően.

A Financial Times szerint a magyar kormány energiastratégiai üzenetei ellentmondásosak. Egyes források arra helyezik a hangsúlyt, hogy csökkenteni kell a Gazpromtól való egyoldalú gázszállítási függést, mások viszont az együttműködés szükségességét hangsúlyozzák.

Az E.ON és a Gazprom a jövőben állítólag közös európai gázerőművek építésében is együtt kíván működni. A mostani ügylet nyomán egyébként az E.ON némileg kevesebbet kapott a gázmezőből, mint honfitársa, a BASF, amellyel a Gazprom már hónapokkal ezelőtt meg tudott állapodni.