Fél év szabadságra megy, és a családjára illetve az "akkuk feltöltésére" koncentrál. Utódja segítője, a 46 éves Joachim Löw lesz: a korábbi stuttgarti tréner elődje munkáját kívánja folytatni, és az a célja, hogy a csapat megnyerje a 2008-as, közös osztrák, svájci Eb-t.

Noha Klinsmann távozása a levegőben volt, sokan reménykedtek, hogy a vb eufórikus hangulata és az együttes vártnál jobb teljesítménye maradásra bírja a kapitányt. A szövetség sem garasoskodott volna a fizetésével, de "Klinsi" nyilván nehezen dolgozta fel a korábbi sérelmeket. Klinsmann két évvel ezelőtt szétesőben lévő válogatottat vett át Rudi Völlertől, de nemcsak a Nationalelfet, hanem a teljes német futballélet szerkezetét szerette volna megreformálni. Az edző a kezdettől fogva a bírálatok kereszttüzében állt, ráadásul kaliforniai lakhelyét sem adta fel, inkább "távmenedzselte" csapatát. Gúnyolták módszereit, például amerikai fitneszmániáját. Klinsmann nem riadt vissza a népszerűtlen döntésektől sem: amikor Kahn helyett Lehmannt jelölte első számú kapusnak, az egész nemzetet megosztotta. Közvetlenül a vb előtt már-már útilaput kötöttek a talpára: amikor a válogatott 4-1-re kikapott az olaszoktól, a németek hatvan százaléka más kapitány után nézett volna. Maga Franz Beckenbauer is ellene fordult, s folyton támadta a Bild, benne excsapattársa, Lothar Matthäus. A bulvárlap most aláírásgyűjtést szervezett Klinsmann maradásáért...

A döntés sok szempontból érthető: a leköszönt szakvezető többször hangsúlyozta, hogy nem akar visszaköltözni Kaliforniából, ahol amerikai feleségével és két gyermekével él. A mostani hangulatot pedig nehéz lenne felülmúlni. Az elvárások most már hatalmasak lennének vele szemben: csak az aranyérem elfogadható. Ekkora teher alatt szinte lehetetlen dolgozni. De megmentőként visszatérni mindig lehet...