Euró 2010: a kormány még kitart, a kutatók kétkednek
- A kormány nem kívánja módosítani az euróbevezetés tervezett időpontját, a cél továbbra is 2010 marad - hangsúlyozta Veres János pénzügyminiszter Brüsszelben a szokásos uniós miniszteri ülést, az Ecofint követően. Az új programról - amelyet a tegnap létrehozott háromtagú Konvergencia Tanács segít megalkotni - augusztus végén dönt majd. A magyar pénzügyminiszter tegnap tájékoztatta kollégáit a kormány elmúlt négy hétben tett intézkedéseiről, az Országgyűlés hétfői határozatairól és arról, hogy hol várhatók további reformok Veres elmondása szerint Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja a magyar intézkedések értékét jelentősnek minősítette. A módosított, új konvergencia-programról a kormány augusztus 31-én dönt, az unió szeptemberben-októberben alakítja majd ki hivatalos véleményét erről és az addig megtett magyar intézkedésekről.
Az azonban kérdés, hogy készíthető-e egyáltalán olyan program, amely a 2010-es bevezetést reálisan célul tűzi ki. Ehhez 2008-ra teljesíteni kell a bevezetés feltételeit (és két éven át folyamatosan megfelelni nekik). Veres Brüsszelben arról beszélt, hogy az infláció addigra - a jövő évi 5,5 százalék után - biztosan leszorítható lesz 3 százalék alá. (Ez már megfelelhet az uniós elvárásoknak). A magyar miniszter azt is hangsúlyozta, hogy az idei, a GDP 8 százalékát kitevő államháztartási hiány jövőre 4,5 százalékosra csökkenthető. Ezt követné a maastrichti kritériumoknak már esetleg megfelelő 3 százalék körüli deficit.
Nagyobb kérdés azonban, hogy az államadósságot sikerül-e leszorítani az elvárt szintre. Az ICEG Európai Központ gazdaságkutató előrejelzése szerint aligha. Az ICEG úgy véli: az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke folyamatosan emelkedve 2007 végére eléri a 67 százalékot, s erről a szintről kezdhet évek alatt visszacsökkenni a megkövetelt 60 százalék alá. A teljesítésben persze - némi - segítséget jelent, hogy egy uniós megállapodás szerint 2008-ban még a nyugdíjreform miatti állami kiadások 40 százaléka az euróbevezetési feltételek kiszámolásánál elszámolható lesz korrekciós tételként. Ám korrekcióval együtt is kérdéses, hogy teljesíteni tudjuk-e a követelményt.
Gáspár Pál, az ICEG igazgatója szerint ráadásul 2008-ra az államháztartási hiányt sem lehet a megkövetelt szintre csökkenteni. A 3 százalékos mérték alulmúlásához még 2008 után is egy-két évre lesz szükség - véli.
Fél évig marad még
a szlovén tolár
Az euróhoz képest 239,64-es végleges árfolyamon rögzítették tegnap az EU-pénzügyminiszterek a szlovén nemzeti valuta árfolyamát. Szlovénia januárban, a 2004-es uniós csatlakozók közül elsőként lép be a most még tizenkét tagú euróövezetbe. A készpénzforgalomban az első két hétben még mindkét pénznem használható lesz, a tolár kivonása után pedig fél évig kötelező a kettős árazás. (Brüsszeli tudósítónktól)
Alkotmányossági próbán a Gyurcsány-csomag
Alkotmánybíróság elé küldené a megszorító intézkedéseket a Levegő Munkacsoport 15 társadalmi szervezettel karöltve, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A Levegő Munkacsoport nyílt levélben azt kéri Sólyom László államfőtől, hogy ne írja alá a kormány megszorító csomagjához tartozó törvényeket, hanem terjessze azokat az Alkotmánybíróság elé. Az MKIK pedig maga kíván a taláros testülethez fordulni a vállalkozásokat érintő egyes adózási intézkedések megsemmisítése érdekében. A zöldek egyszerűen azért tartják alkotmányellenesnek és az ország érdekeivel ellentétesnek az intézkedéseket, mert azok az adóterheket növelik, és pénzt vonnak el az oktatástól, a tömegközlekedéstől és más környezetkímélő tevékenységektől. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egyetértenek az államháztartási hiány csökkentésével, és a maguk - állításuk szerint - évi 800 milliárd forint többletbevételt generáló "ökoszociális" javaslatcsomagját ajánlják. Ennek része az autóhasználat elszámolásának szigorítása, a gázár-kompenzáció megszüntetése és az autópálya-építéseknek nyújtott támogatások csökkentése.
A kamara is bírálja a csomagot - mert az öncélúan szorít meg, és nem reformok keretében -, ugyanakkor elkerülhetetlennek tartja a kiigazítást. Konkrétan azonban azért tartják az alaptörvénybe ütközőnek a csomagot, mert például az erre az évre előirányzott intézkedések hatálya szerintük gyakorlatilag visszamenőleges. A módosításokra nem készülhettek fel a vállalkozók. Aggályosnak tartják egyebek mellett azt is, hogy az elvárt adóval, az "adóalap" önkényes megállapításával - az iparűzési adóhoz hasonlóan - a bevételt adóztatnák meg. Nem tartják elfogadhatónak azt sem, hogy
a minimálbér kétszerese után előírt járulékfizetési kötelezettség fiktív jövedelemhez kapcsolódik, és nem a tényleges teljesítmény szabja meg.
A másik oldalon pedig a többletfizetést nem ellentételezné többlet-
szolgáltatás. (MTI)