A júliusi változásokkal több mint tíz százalékkal kevesebb pénz jut a kórházi gyógyításra, mint amennyi tavaly állt rendelkezésre erre a célra. Ez azt jelenti, hogy november közepétől már becsukhatnának a kórházak, mert akkorra fogy el a fekvőbetegek gyógyítására költhető összeg. Papíron. A valóságban azonban ez nyilván nem így lesz.

A júliustól érvényes új szabályok arra ösztönzik a kórházak vezetőit, hogy ne fogadjanak be az általuk kötelezően ellátandó területen kívülről érkező beteget. A jövőben ugyanis, ha minden ágyon, mindennap fekszik valaki, a kórház akkor is csak a tavalyi bevételének 95 százalékát kaphatja, ennél többet nem. A változtatás oka egyszerű: vissza akarják fogni a költségeket.

A megyei kórházak vezetői néhány napja levélben tájékoztatták a minisztert: ha ez így marad, nem tudják garantálni sem a gyógyítás színvonalát, sem az ellátás minőségét.

Győr-Moson-Sopron megye országgyűlési képviselői pártállástól függetlenül közösen arra kérték Molnár Lajos egészségügyi minisztert, vizsgálja felül az alig néhány napja életbe lépett jogszabályokat.

Mint tudósítónknak a helyszínen elmondták: az új szabály az intézményt 1,7 milliárd forinttal rövidíti meg a következő hat hónapban. Az intézkedés nyomán az intézet vezetői két dolgot tehetnek: továbbküldik a beteget - bár ezt egy megyei kórház nem teheti, hiszen ez az ellátás helyi csúcsintézménye -, vagy várólistákat alakítanak ki. Úgy érzik, hogy az új rendszer éppen azért bünteti őket, amiért elismerés járna, vagyis hátrányukra válik a szakmai elismerés, a betegek bizalma.

A fővárosi Szent János Kórház a 95 százalékos szabály, továbbá az energiaköltségek növekedése miatt az év hátralévő részében 800 millió forintot veszít, s nem tudják, hogyan lehet ezt a hiányt pótolni. A lapunknak nyilatkozó kórházi vezetők egybehangzóan állítják: míg a várólisták növekedése a beteg számára okoz majd bosszúságot, addig a sürgősségi esetekkel egyéb gond is adódhat. Ezeknél nem lehet ugyanis azt mondani, hogy jöjjön vissza később a beteg.

A kórházak életében a másik neuralgikus pont most a színlelt szerződések rendezése. Ez még mindig nem történt meg megnyugtatóan. Bár az intézetek vezetői az ÁNTSZ-nek naponta kötelesek jelezni, ha az orvosok munkaidejét és bérezését komolyan érintő változások ellátási gondot okoznának - vagyis a betegek rovására mennének -, eddig "papíron" ilyesmivel nem találkoztak. Ugyanakkor a szakmai internetes portálokon naponta jelennek meg orvosok tiltakozásáról és munkalassításáról szóló jelzések. Legutóbb a Pécsi Tudományegyetem Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinikájának orvosai adtak ultimátumot az egyetem vezetőinek: amíg nem rendeződik számukra is megnyugtatóan a színlelt szerződések ügye, csak heti 48 órát dolgoznak, és lemondanak a heti 12 órás túlmunkáról. Kérik viszont, hogy az alapfizetésüket emeljék a két és félszeresére, valamint azt, hogy az ügyeletet az intézmény vezetői szervezzék rendes műszakká.

- A bizonytalanság a legrosszabb ebben a helyzetben - mondta lapunknak Sárdi Zsolt, a mosonmagyaróvári kórház intenzív terápiás orvosa. Szerinte nincs két ember az országban, aki a színlelt szerződések felszámolására és az egészségügy működtetésére vonatkozó szabályokat azonosan értelmezné.

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség megválasztott elnöke azt mondta: a legtöbb kórházi vezető kivár, de nem is igen tudják, mi mást tehetnének. Az intézetek többségénél néhány hétre szóló munkaszerződések születtek. S bár a miniszter kedden fogadta a szakmai szövetségek képviselőit, a tárca első embere is csak hat olyan intézményről tudott, amelyet nem érintettek hátrányosan a megváltozott szabályok.

Megkezdődött az egyeztetés a vizitdíjról a kormánykoalíció pártjai között. A szaktárca szakértőinek javaslata szerint minden egyes orvos-beteg találkozás alkalmával 300-500 forintos vizitdíjat fizetnének a betegek, de a sürgősségi esetekhez kihívott mentőért továbbra sem kellene fizetni. A három éven aluli gyerekeknek, a rászorulóknak, a rendszeres kezelésre szorulóknak a javaslat szerint nem kellene fizetniük. Eldöntetlen viszont az, hogy a vizitdíj teljes egészében az intézmény kasszájában maradjon-e, vagy a központi pénzalapot, netán a biztosító kasszáját duzzassza, és arról sem esik szó, hogy mikor vezetnék be.

Reformmenetrend

Július végéig elkészül

- a biztosításfelügyeletről,

- a kötelező táppénzbiztosításról,

- a kötelező ápolásbiztosításról,

- a patikaliberalizációról,

- az új gyógyszerár- támogatásról,

- az intézmények nyilvános minősítéséről,

- az egyéni járulékszámláról,

- a vizitdíjról szóló javaslat.

Januárig elkészül

- a biztosítási csomagok kialakítása (kinek, mi jár a kötelező társadalombiztosítási díjért, s mit lehet a piaci biztosítóktól szabadon megvásárolni),

- az egészségbiztosító átalakítása (milyen feladatai maradnak, s mit ad át az üzleti alapú biztosítóknak),

- az új intézménytörvény (ebben a szaktárca a kórházak üzemszerű működtetésének feltételeit szabályozná).