Hősszerelmesek a tavon
- Menetrend szerinti forgalomba már csak elvétve állítjuk be ezeket a hajókat, főleg kirándulásokra, rendezvényekre bérlik tőlünk őket - mondja Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója. - Kész csoda, hogy egyáltalán megmaradtak. A legrégebbiek még a XIX. században épültek, de a fiatalabbak is a múlt század húszas éveiben. Mind megjárták a tó fenekét, többször is közel álltak a szétbontáshoz, hosszú éveket töltöttek partra vetve vagy egy félreeső kikötőben. Most mégis élnek és virulnak, naponta átszelik a Balatont.
A balatoni hajózás kezdetét a Kisfaludy gőzös 1846-os vízre bocsátásához kötik. Az első balatoni gőzhajó negyven évig szolgált a tavon, majd kivonták a forgalomból és szétbontották. A gőzhajózás valódi fellendülését az 1888-ban létrehozott Balaton Tavi Gőzhajózási Részvénytársaság alapozta meg: elsőként a Baross, majd 1891-ben a Kelén és a Helka megépítésével, később a Jókai és az új Kisfaludy vízre bocsátásával. Közülük ma már - többszöri átépítés után - csak a Kelén, a Helka meg a Jókai létezik, ez utóbbit egy magánvállalkozás üzemelteti Balatonfüreden.
- A második nagy hajóépítési láz a múlt század húszas éveiben tört ki, ekkor lepték el a tavat a motoros hajók, így a Csobánc, a Csongor és a Tünde - mondja Horváth Gyula. - A régi gőzhajók és az új motorosok évtizedekig együtt szolgáltak, majd a második világháború végén csaknem teljesen megsemmisült a balatoni flotta. A visszavonuló németek a Helkát, a Csongort és a Csobáncot is felrobbantották, hogy ne lehessen velük katonákat szállítani a Balatonon. A hajósoknak csak a Kelént és a Tündét sikerült megvédeniük. Sajátos módon: a révfülöpi kikötőben elsülylyesztették mindkettőt, amivel egyúttal meg is mentették a hajókat. A háború után mindkettőt kiemelték a vízből, a felrobbantott járműveket is újjáépítették, de a megfeszített munka ellenére is csak 1946 őszén indulhatott újra a balatoni hajózás.
Azután nemsokára elérkezett a fénykor. A hatvanas-hetvenes évek - a szakszervezeti-vállalati üdültetés felvirágzásával - a balatoni hajózás addig nem látott fellendülését hozták. Az újjáépített és felújított öreg hajók mellett megjelentek a vízibuszok, a Dunáról átirányított folyami hajók, majd a katamaránok. A korszak jelképe az 1952-ben épült Beloiannisz lett. A nyolcvanas évekig nagy szükség volt a hajómatuzsálemekre is, akkoriban több mint kétmillió utas fordult meg évente a balatoni hajókon. Összehasonlításképpen: tavaly az utaslétszám nem érte el a 700 ezret.
- A nyolcvanas években úgy döntöttek, leselejtezik a legöregebb hajókat - mondja Horváth Gyula. - Néhányat eladtak közülük a Tiszára meg a Dunára, másokat félreállítottak a siófoki kikötőben, a Helkát pedig egyszerűen partra rakták Balatonfüreden. Sokaknak ismerős lehet az akkori Bujtor-filmekből: a Helkán forgatták például A Pogány Madonna verekedős jeleneteit. Aztán az utasok hiányolni kezdték a tóról a régi motorosokat, de a hajósok is igyekeztek nyomást gyakorolni a cégvezetésre, hogy ne vigyék kohóba a rozsdás hajókat. Végül elkészült a hajómentő program: egy évtized alatt felújítottuk az öt legöregebb járművet. Ma ezek alkotják a nosztalgiaflottát.
A megfiatalított Csobánc átadását máig emlegetik Siófokon: még a rendszerváltás előtt, 1988. október 23-án történt, első útján egy amerikai turistacsoportot szállított, az ünnepség pedig a magyar himnusszal kezdődött. A cég vezetői csak utólag döbbentek rá, hogy a hatalom akár politikai provokációnak is tekinthette volna az eseményt.
Horváth Gyula szerint az "öt öreg gép" újabb külső felújítására leghamarabb tíz-tizenöt év múlva lesz szükség, a belső csinosítást viszont két-három éven belül újra el kell végezni. Az biztos, hogy megsemmisítésük még hosszú ideig nem lesz téma, hiszen van rájuk kereslet. Elsősorban kiránduló- és rendezvényhajónak bérlik ki a nosztalgiahajókat: a kisebbek óránként 50 ezer, a nagyobbak 68 ezer forintba kerülnek.
- A Kelén és a Helka jelenleg a legöregebb rendszeresen közlekedő hajó a magyar vizeken - mondja Horváth Gyula. - Ma már senkinek sem jutna eszébe, hogy bontóba küldje ezeket az úszó műtárgyakat. Sőt a tervek szerint hamarosan egy valódi múzeumhajót is avathatunk majd Siófokon: a volt Beloianniszból két éven belül egy olyan létesítményt szeretnénk kialakítani, ahol egy állandó kiállítás keretében mutathatjuk be a balatoni hajózás történetét. Az egykori görög kommunistáról elnevezett Beloianniszt egyébként a rendszerváltozás után Balatonra keresztelték. Ha múzeumhajó lesz belőle, visszakapja a régi nevét. A történeti hűség kedvéért.
