Miközben a kelet-európai befektetői kedvencnél, a budapesti tőzsdén hét hét alatt az ott jegyzett részvények összértéke 26,4 százalékkal csökkent, "a Földközi-tengeri tigrisállam", Törökország részvénypiaca 37,5 százalékos mínusszal lepte meg a befektetőket. A befektetők elbizonytalanodtak, és azon tanakodnak, hogy a zuhanás feltörekvő piaci válságba torkollhat-e, állapította meg a Die Welt, amely azonban cikkének egy más helyén, szakértőre hivatkozva, végül is kicsinek tartja ezt az esélyt.

A lap idézi Matthias Sillert, a Raiffeisen Capital Management (RCM) feltörekvő piacokkal foglalkozó szakértőjét, aki szerint "Kelet- és Közép-Európából az alapok által kezelt vagyon 10 százalékát kivonták, ez háromszor annyi, mint a korábbi kiigazítások alkalmával."

A Die Welt szerint számos érintettet különösen az nyugtalanít, hogy nem csak az értékpapír-árfolyamok, hanem a valuták is komolyan gyengültek. - A mínusz különösen a devizaterületen számos befektetőt első pillantásra az ázsiai válság kezdetére emlékeztethet - mondta a lapnak Jon Harrison, a Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) szakértője. Közelebbről szemügyre véve a dolgokat azonban az tapasztalható, hogy a helyzet országonként más és más, nem lehet futótűzről beszélni.

Drámaian alakul a helyzet mindenekelőtt a magyar forint, a dél-afrikai rand és a török líra esetében. Ennek a három valutának a gyengülése a tavasszal kezdődött negatív irány óta akár a 20 százalékot is eléri. - Úgy látjuk, hogy különösen azoknak az országoknak a valutája van nyomás alatt, ahol magas a fizetési mérleghiány - mondta a berlini lapnak Jan Krämer, a német Commerzbank feltörekvő piaci elemzője. Jobb a helyzet a többlettel rendelkező országok valutája, például az orosz rubel és a brazil real esetében, ezek az országok részben a magas nyersanyagárakból húznak hasznot.
-
A feltörekvő piaci válság lehetőségét - az 1997-es ázsiai helyzettel ellentétben - Krämer azért tartja csekélynek, "mert a jelenlegi helyzet alapvetően jobb, az érintett valuták, ellentétben a kilencvenes évekkel, nem kötődnek a dollárhoz, és a gazdasági bázisadatok is csaknem az összes országban messze jobbak a korábbiakhoz képest, a valutatartalékok nagyobbak, a külföldi adósság kisebb.

Mindezek ellenére a befektetőknek nem szabad nagyszabású javulásra számítaniuk széles fronton, mivel a gyengeség okai belátható ideig nem változnak. Különösen veszélyeztetettek a nagy fizetési mérleghiányú országok, mindenekelőtt Törökország, Magyarország, de Dél-Afrika, Románia és Bulgária is. Viszonylag védettek a veszéllyel szemben a többletet felmutató gazdaságok, mint például Brazília, zárta következtetéseit a Die Welt pénteken.

(MTI)