A testület szakértői tavaly tavasszal jártak Magyarországon, s a látogatáson tapasztaltakról készült jelentést csütörtökön hozták nyilvánosságra az Európa Tanács székhelyén, Strasbourgban.

Az MTI brüsszeli tudósítójának megküldött dokumentum szerint a magyar belügyminisztérium fennhatósága alá tartozó intézményekben a megkérdezett őrizetesek többsége azt mondta, hogy korrekt bánásmódban részesülnek, s csak néhányan panaszkodtak ennek ellenkezőjéről. A jelentés ugyanakkor bírálja, hogy az őrizetbe vettek orvosi vizsgálatánál rendőrök is jelen vannak: ez ugyanis elbátortalaníthatja a feljelentéstől azokat, akikkel esetleg rosszul bántak. A kínzásellenes bizottság sürgeti, hogy ha egy őrizetes ezt akarja, akkor ne csak a rendőrség által kijelölt orvos, de egy külső orvosszakértő is megvizsgálhassa. S azt is kéri, hogy az érintetteknek már őrizetbe vételük legelejétől kezdve joguk legyen ügyvédhez.

A jelentés szerint a rendőrségi fogva tartás körülményei a  meglátogatott helyeken elfogadhatónak tűnnek, ha az őrizetbe vétel  nem lépi túl a három napot - ám ennél hosszabb fogva tartáshoz (például amiatt, mert nem lehet megszervezni az őrizetesek megfelelő időeltöltését) már nem megfelelőek.

Ami az igazságügyi minisztérium hatásköre alá tartozó létesítményeket illeti, a küldöttség a kalocsai és a szegedi börtönben, a budapesti vizsgálati fogházban és a budapesti igazságügyi pszichiátriai intézetben járt. A jelentés szerint a bebörtönzöttek többsége azt mondta, hogy a személyzet korrekten viselkedik velük, ám mind Kalocsán, mind Szegeden feszült a légkör a börtönökben, ami összefüggésben van azok túlzsúfoltságával és a személyzet hiányával. Mindkét börtönben voltak olyanok, akik rossz bánásmódról számoltak be, és Szegeden a foglyok közötti erőszak eseteiről is elhangzottak bejelentések. A bizottság szakértői sürgetik, hogy az illetékesek tegyenek lépéseket a zsúfoltság megszüntetésére (Kalocsán például a 8,5 négyzetméteres cellákban 3-4 ember van, miközben a testület szerint minden bebörtönzöttnek 4  négyzetmétert kellene biztosítani), s a fogva tartottak hatékonyabb  foglalkoztatására. Ugyanakkor például a három börtön egészségügyi ellátását összességében megfelelőnek minősítették az Európa Tanács küldöttei.

A budapesti igazságügyi pszichiátriai intézet kapcsán pedig - miközben megállapították, hogy senki sem panaszkodott rossz bánásmódról, az életfeltételek megfelelőek és az egészségügyi személyzet profi módon végzi munkáját - azt szorgalmazták, hogy az intézetet telepítsék át más helyre, most ugyanis egy börtönkomplexum része.

(MTI)

Az egri az ország egyik legkisebb nõi börtöne