Ugyanakkor a költségeket közvetlenül nem ez alakítja, hanem az az ár, amennyiért az orosz Gazprom adja a gázt a Molnak, illetve az E.ON-nak. Ez hivatalosan üzleti titok, igaz, sok forrásból hozzá lehet jutni. Ennek alapján az elmúlt 9 hónapban az orosz cég valóban jó 30 százalékot emelt a tarifán. Kóka János gazdasági minisztertől eltérően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem titkolta: kérdezte Alekszej Miller Gazprom-vezért, tudnák-e olcsóbban adni a gázt, de a válasz nemleges volt. Úgy tudjuk, az orosz gázcég a felvetésre azzal riposztozik, Magyarország miért vásárol az éves fogyasztás 6 százaléka erejéig a Gazproménál mintegy 30 százalékkal drágább gázt a német E.ON-tól, illetve a francia Gaz de France-tól. Erre az a válasz, Magyarország ellátásbiztonsága miatt van szükség ezekre a drágább szállításokra, amelyek garantálják, hogy ha az oroszországi gázcsap elzárul, máshonnan szerzik be nekünk a fűtőanyagot. A Gazprom viszont azt nem érti, hogy ezen az alapon miért nem az ukrán hátterű Emfesz Kft.-től vásárolunk, amely még a Gazprom áránál is olcsóbb. Erre az az ellenérv, hogy az Emfesz gáza is az orosz szállítások függvénye, ráadásul a két nyugat-európai céggel felbonthatatlan, hosszú távú szerződések élnek.

A helyzeten a nagykereskedelmet és a tározást megvásárló E.ON sem tud változtatni. Korábban ugyan a német cég nagyobb piaci súlyától importárcsökkenést vártak, a társaság közölte: a szerződést a korábbi tulajdonos, azaz a Mol 2015-ig kötötte a Gazprommal, az ár ez alapján jön ki, nem tudnak beleszólni. Értesülésünk szerint azonban az E.ON Földgáz Trade-re keresztelt központi magyar földgáz-nagykereskedő rendkívül elégedetlen a mostani áremelés rá vonatkozó hatásaival. A cég az eddig érvényes ár miatt nála keletkezett mintegy 80 milliárdos hiánynak most körülbelül a feléhez jut hozzá. Ha most az egészet megkapná, a lakosságnak 80 százalékos áremeléssel kellett volna szembesülnie, így a kormány a háttértárgyalásokon a hiány elnyújtott megszüntetését ígérte. (A cég vezetői eddigi egyetlen nyilvános szereplésük során még elégedetten nyilatkoztak a magyar gázárak átláthatóságáról, tegnap azonban az E.ON-tól senki nem kívánt nyilatkozni.)

A növekvő költségekbe beépül a forint dollárhoz képest mért gyengülése is, ami az elmúlt fél évben több mint 10 százalékra rúgott. Ez azonban közvetlenül nem játszik szerepet az ár megállapításánál.

Kormányzati berkekben folyik az ötletelés a gázár-kompenzációs kassza jövőjéről is. Ezt ugyan elvileg a Mol a gázkitermelési adóból tölti fel, az elmúlt években mindig talált rá okot a kormány, hogy valamilyen címen további összegek befizetésére sarkallja az olajtársaságot. Ilyen volt tavaly az állami "párnagáz" eladása. Veres János pénzügyminiszter korábbi szavai szerint idén elkerülhetetlennek látszik a kassza Mol- befizetéseken túli költségvetési kiegészítése annak érdekében, hogy minden jogosult kaphasson olcsóbb gázt. Noha a Mol korábban nem látott további jogcímet újabb "extra" befizetésekre, úgy tudjuk, intenzív tárgyalások folynak arról, hogy a 2007-re esedékes "normál" bányajáradék-befizetést az olajcég már ez évben teljesítse. Így akár az is elképzelhető, hogy idén mégsem költségvetési pénzekkel kell betömni a gázár-kompenzációs kassza lyukait.

Az áram ára sem mentes a feszültségektől. A legnagyobb hullámokat feltehetőleg az veti majd, hogy a szocialisták által az előző parlamenti ciklus legvégén - a szabad demokraták tiltakozása mellett - elfogadott hatósági erőműárat szintén mostantól vezetik be. Ez értesülésünk szerint 17-18 milliárd forinttal csökkenti négy erőmű bevételeit. (Magyarországon a nagykereskedelmet végző állami MVM-nek hét erőművel van hosszú távú szerződése, amiben az Európai Unió versenykorlátozást sejt.) Ez a fideszi terminológia szerint már-már "luxusprofit-letörésnek" minősíthető, bár még így is emelkedik az áram ára. Kuhl Tibor, az egyik érintett erőmű, a Dunamenti elnöke lapunknak kifejtette: tudomása van a konkrét előkészületekről. Kifogásolta, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően költségeiket senki nem vizsgálta, vagyis nem tudják, milyen alapon számolják ki a rájuk vonatkozó árat. Ezt már csak azért is problémásnak tartja, mert a piac nagymértékben változik, költségeikre és bevételeikre korábbi adatokból nem lehet következtetni. Kifejtette: a hatósági erőműár újbóli bevezetése "botorság", ami ellen határozottan tiltakoznak. Így "a helyzet értékelését követően megvizsgálják, mi a teendő".

Információink szerint a mostani áremeléssel a veszteségeire régóta panaszkodó MVM helyzetének viszonylagos javulására számíthat, csakúgy, mint az egyre nagyobb hiányt felhalmozó MVM-leányvállalat, a Mavir. Az áramszolgáltatók árrése nagyjából változatlan marad.

Rendre felmerülhet kérdésként: a gáz és az áram árát miért nem a piac szabályozza? Az ágazat rendkívüli tőkeigényessége miatt ezt az is akadályozza, hogy egy ilyen lépés komoly áremelkedést is okozhat. Mindazonáltal az EU szellemében a váltás előkészítése folyik. Igaz, a korábbi tervekkel ellentétben valószínűleg nem január elsején, hanem 2007. július elsején állunk át - akkor is csak részlegesen - a nem hatósági áras modellre. (M. I.)