Geoparkká kívánnak nyilvánítani szlovákiai természetvédők és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai egy határon átnyúló, a történelmi Nógrád vármegyének jelentékeny részére kiterjedő területet. A kezdeményezés az országhatár túloldalán élőkhöz kapcsolódik, mégpedig úgy, hogy a Fülektől dél-délkeletre lévő, a Karancs-Medves vidékéig elterülő Cseres-hegységben (Cerova Vrchovina) egy geológiai tanösvényt alakítottak ki, amely a somoskői ívelt bazaltömlés mellett az országhatáron lévő várhoz vezet. Ehhez csatlakozna most az a magyarországi terület, ahol működik földalatti bányamúzeum (Salgótarjánban), vannak a középkor idején az üledékes kőzetekbe vájt barlanglakások, például Kishartyánban vagy Szentkúton, s olyan vulkáni kürtők Hollókőn, Salgón vagy Somoskőn, amelyek tetejére várakat emeltek hajdan. Mindezek alkotnák a leendő nógrádi geoparkot, amelyhez számos helyi védettségű földtani objektum mellett a világhírű ipolytarnóci őslénytani lelőhely és több tájvédelmi körzet tartozna, valamint az európai uniós védettséget élvező, Natura 2000-es területnek számító Ipoly folyó egy szakasza is.

A leendő geopark a paleontológiai ritkaságokon túl kulturális értékekben is gazdag. Bővelkedik néprajzi értékekben és régészeti leletekben: ugyanis a pilinyi kultúrát, a szécsényi középkori városmagot, a végvárrendszereket, a palóc hagyományokat őrző falvakat, a szentkúti búcsújáró helyet vagy a dalai láma által felszentelt buddhista szentélyt, a tari sztupát is magában foglalja. Ez adja igazi értékeit, mert az olyan terület, amelynek csupán a földtudományi jelentőségéről beszélhetünk, nem felel meg a geoparkkal szemben támasztott követelményeknek - tudtuk meg Szarvas Imre természetvédelmi őrtől, az ipolytarnóci őslábnyomos terület vezetőjétől, aki egyike a Nógrádi Geopark program elindítójának.

Mint Szarvas Imre elmondta, az UNESCO földtudományi tagozata 1997-ben hirdette meg a geoparkprogramot, majd az ezredfordulón négy alapítótag létrehozta az Európai Geopark Hálózatot. Az elmúlt öt esztendőben robbanásszerű fejlődésen ment keresztül ez a program: az európai hálózat taglétszáma 25-re nőtt, globális méretekben pedig már 33-ra emelkedett, elsősorban Kína érdekes, értékes vidékeivel. A geopark fogalma pedig időközben térségfejlesztési koncepcióvá fejlődött, amely a földtani értékek vonzerején alapuló környezetbarát idegenforgalommal segíti a térség gazdasági felemelkedését. Magyarországról két területen történtek már számottevő lépések a cím megszerzéséért: a Balaton-felvidéken és Nógrádban.

Prakfalvi Péter, a Magyar Geológiai Szolgálat nógrádi képviselője fontosnak tartja geológiai környezetünk megismertetését, hiszen, mint mondja, a legtöbb ember még azt sem tudja, hogy min jár. Szerinte a különösen ritka földtani képződmények fokozott védelme mellett többek közt azt is lehetővé kellene tenni, hogy köveket, kőzeteket gyűjthessenek a turisták, s az érdekes, ám kevéssé ritka leleteket akár haza is vihessék.

Oláh Péter, a Salgótarjáni Többcélú Kistérségi Társulás vezetője elmondta, hogy Nógrád megye innenső oldalán 60, míg a szlovákiai részén 30 települést érint mindez. Az előkészítésben egy nyertes uniós, úgynevezett interreg-pályázat is segítségükre volt. Ez a forrás általában 5-200 millió forint közötti összeget biztosít a pályázóknak, ám a jövőben a bővülésével számolnak. Oláh Péter állítja: jó esetben egy év elegendő lesz a nemzetközi nevezéshez szükséges összes, tudományos igényességgel elkészítendő dokumentáció megalkotásához.

A nógrádi geoparknak már emblémája is van. Ez a somoskői várat és az alapját képező ívelt bazaltömlést formázza. A természetvédők és a térségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek bíznak abban, hogy a megszerzendő cím birtokában 150-200 ezer ember életminősége fog javulni a térség hazai és szlovákiai felében.

Bazaltömlés Somoskõn