Négyszáz éve most van a legmelegebb a Földön
"A huszadik század utolsó évtizedei melegebbek voltak, mint bármelyik más időszak az elmúlt négyszáz évben" - állt az NAS honlapján közzétett közleményben.
Az ipari forradalom kezdetéig a naptevékenység változása és a vulkánkitörések okozták a légkör felmelegedését. Ezek azonban - a tanulmány szerzői szerint - sokkal kisebb módosulások voltak, mint az emberi légszennyezés következtében kialakult klímaváltozás.
Micheal Mann éghajlatkutató szerint az északi féltekén ezer éve nem mértek ennyire magas hőmérsékleti értékeket, mint napjainkban. A tudós úgy véli, az éghajlatváltozás a huszadik század elején kezdődött.
A szén-dioxid kibocsátás felelős a szélsőséges időjárásért
Nemzetközi éghajlat-értékelő kutatócsoport alakult, a Zágoni Miklósfizikus vezette szervezet tagjai azt állítják: az emberiség által alégkörbe juttatott szén-dioxid elsősorban nem globális felmelegedést,hanem szélsőséges időjárási körülményeket okoz.
"Megtaláltuk a légkör szélsőséges változásainak okát" - mondta Zágoni Miklós, az Alternative Climate Projekt (ACAP) vezetője. Az öttagú - magyar, amerikai, ausztrál, angol és német kutatók részvételével létrejött - csoport tudományos szakfolyóiratokban megjelent eredmények alapján 2007-re készíti el értékelő jelentését.
A kutatók szerint a legrosszabb kibocsátási forgatókönyvek esetén sem lesz a 2050-es évekig 1-1,5 Celsius-foknál, 2100-ig 2-3 Celsius-foknál nagyobb globális felmelegedés. Indokolják ezt azzal, hogy az elmúlt 150 év során a légkör szén-dioxid tartalma egyharmadával nőtt, a várakozásokkal ellentétben a hőmérséklet 3-5 Celsius fok helyett csak 0,6-0,8 Celsius fokkal nőtt.
A Föld-atmoszféra rendszer képes olyan energia-átalakító visszacsatolások működtetésére, amelyek kordában tartják az üvegházhatás növekedését, ezáltal stabilizálják a felszín közeli átlaghőmérsékletet. Az üvegház-hőmérséklet emelkedéséért felelős sugárzási energiák más, a rendszerből eltávozni képes energiaformákba alakulnak át. Ez a légköri dinamika felerősödéséhez, mozgási energiáinak megnövekedéséhez vezet. Következményként felerősödnek a felszálló és örvénylő légmozgások, fokozódik a csapadék-képzés és a viharok intenzívebbekké válnak.
Az ACAP azt tervezi, kétévenként hozza nyilvánosságra vizsgálatait, amelyekben elsősorban a globális felmelegedés mértékét, valamint a regionális és lokális időjárási szélsőségek alakulását kívánják nyomon követni.
(forrás: MTI)
