A Lidové Noviny elismeri, hogy az ötvenhatos Magyarországon és a mai Irakban is zsarnokságról van szó, de a magyar felkelés népfelkelés volt, tehát alulról indult, addig Irak esetében a szabadságot külföldről hozták be.

Ami azonban Bush beszédéből hiányzott, az Amerika magyar forradalomban játszott szerepének a megemlítése. Mai szempontból visszanézve nagyon leegyszerűsített lenne azt mondani, hogy az USA akkor egyszerűen fütyült a magyarokra, holott azért van ebben egy kis igazság. A cseh napilap ugyanakkor igen jellemzőnek találja a The Washington Post szerdai megjegyzését, amely szerint az amerikaiaknak akkoriban csak egy összekötő tisztjük volt Magyarországon. Nos éppen ezt a példát hozhatta volna fel és használhatta volna jobban ki Bush: ez ugyanis jó érv annak bizonyítására, hogy nem elég, ha a zsarnokság alatt szenvedő népeknek csak messziről szurkolunk.

A belgrádi sajtó Gyurcsányt idézi

A belgrádi Danas kiemeli, hogy a magyar miniszterelnök arra hívta fel az európaiakat, sokkal pozitívabban gondolkodjanak az Egyesült Államokról. A Politika elmondja, hogy az amerikai elnök szimbólumnak tartja Magyarországot, Gyurcsány pedig az Egyesült Államokkal kapcsolatos európai sztereotípiáktól való megszabadulásra szólított fel.

A lap megjegyzi, hogy az amerikai elnök budapesti látogatása az Egyesült Államok "kételyek övezte" terrorizmusellenes harcának árnyékában zajlott, mivel más európai országok polgáraihoz hasonlóan, sok magyar is kritikusan viszonyul az amerikai csapatok iraki jelenlétéhez, a guantánamói fogolytáborhoz, az amerikai titkosszolgálatok titkos európai börtöneiről szóló jelentésekhez, illetve az iraki börtönökkel kapcsolatos ellentmondásokhoz.

Több belgrádi lap idézte Tamás Gáspár Miklós filozófus Népszabadságnak adott interjúját, amely szerint az 1956-os forradalomról nem egy olyan ország első emberének kellene beszélnie, amely maga is megszálló.

A Washington Post szerint Bush próbára tette a magyarokat

A The Washington Post szerint Busht vendéglátói szívélyesen üdvözölték, különösen Magyarországon, ahol az európai országokban elterjedt ellenérzés az elnökkel szemben talán nem annyira hangsúlyos, mint másutt. Más volt szovjet csatlóshoz hasonlóan Magyarország is megőrzött egy bizonyos érzelmi ragaszkodást az Egyesült Államokhoz - írta a lap Szent-Iványi István európai parlamenti képviselőt idézve.

A cikk szerint Bush elnök próbára tette a magyarok alapvető rokonszenvét az iraki invázióval szembeni ellenérzés és a terroristagyanús személyek fogva tartásának a gyakorlata miatt, amelyek nem vágnak egybe az amerikai eszmékkel. A lap idézi Várady Tibor budapesti jogászt, a csütörtöki tüntetés egyik szervezőjét, aki szerint "az 1956-os forradalom szovjet megszállással végződött, Bush elnök viszont a megszállást védi és nem a szabadságot képviseli".

Hirschler Richárd, a HVG online főszerkesztője viszont úgy vélte, hogy Magyarországon az ilyen érzelmek gyakoriak. "A legtöbb magyar ellenséges az Egyesült Államokkal szemben, én a kisebbséghez tartozom" - mondta és hozzátette: A hála nem politikai kategória. Az emberek kényelmesen megfeledkeznek arról, hogy Magyarország ma az Egyesült Államok miatt szabad ország. Megjegyezte azonban: nem használt, hogy a budapesti látogatást az eredetileg tervezett ukrajnai út helyébe iktatták be.

A The New York Times tudósításában megemlítette, hogy a washingtoni törvényhozásban aznap heves viták folytak az amerikai csapatok iraki kivonásáról.

Bush elnök zárt ajtók mögötti budapesti megbeszélésein Stephen Hadley nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint arra is kitértek, hogyan biztosíthatnák Oroszországot arról, hogy a demokrácia és a szabadság előmozdítása szomszédságában nem a bekerítésére irányul, hanem egyenesen jót tesz Oroszországnak, mivel a demokratikus államok jó és békés szomszédok.

A Newsday emlékeztet rá, hogy 1956-ban nemzetbiztonsági körökben voltak, akik erkölcsileg és stratégiailag is helytelenítették, hogy Amerika nem sietett Magyarország megsegítetésére, mert akkor talán évtizedekkel korábban felszámolhatták volna a vasfüggönyt. A kommentátornak az az érzése, mintha ma ezek az emberek, vagy egyenes ági leszármazottaik irányítanák a politikát. A szerző helyesli, hogy az Egyesült Államok akkor nem avatkozott közbe, mivel szerinte az iraki háború is azt mutatja, hogy a katonai erő alkalmazása legalább annyi gondot teremt, mint amennyit megold.

Az USA Today arról ír, hogy Magyarország ma a legesélyesebb arra, hogy a feltörekvő piacok következő katasztrófája legyen. A lap idézi Nouriel Roubinit, a Clinton-kormány volt fehér házi tanácsadóját, aki 14 közép- és dél-európai ország gazdaságát tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy közülük Törökország és Magyarország a legsebezhetőbb.

(forrás: MTI)

Elnöki beszéd gyönyörû panorámával