Mint elmondta, az amerikai fél mindegyik tárgyaláson hangsúlyozta: mintaértékű a Magyarország által nyújtott teljesítmény, ahogy átalakította a rendszert, a gazdaságot, ahogy kiépítette a demokratikus intézményrendszert. Arra a kérdésre, hogy magyar részről várták vagy szerették volna-e azt, hogy elhangozzék valamifajta "bocsánatkérés, elnézéskérés" az 1956-os segítségnyújtás elmulasztása miatt, a külügyminiszter kifejtette: személyesen is úgy véli, hogy igazi magyar tragédia volt a forradalom bukása. A bocsánatkérést azonban nagyon nehéz kérdésnek érzi. Felidézte, hogy Putyin orosz elnök bocsánatkérésként többször elmondta, hogy ami történt, azzal ő semmilyen formában nem azonosul. Ez egyértelmű helyzetre vonatkozott: a szovjet támadásra, a forradalom eltiprására. Az amerikaiak magatartásával kapcsolatban azt lehet gondolni - most ötven év távlatából - , hogy nyilván másképp is lehetett volna lépni, dönteni abban a helyzetben. De ez más dolog, mint azt mondani, hogy bocsánatot kell kérni. 

Arra a kérdésre, miképpen látja az amerikai külpolitikában jelenleg érvényes Európa-képet, mivel azt lehet tapasztalni, hogy Bush két elnöki megbízatása között mintha pozitív értelemben változna Európa szerepe, mintha kicsivel felértékelődött volna, Göncz Kinga hangsúlyozta: egyetért ezzel a megállapítással, és szerinte kétoldalú dologról van szó. Volt egy nagyon nehéz időszak, az iraki háború kezdetének ideje. Most azonban azt látja, hogy az utolsó másfél évben nagyon pozitív irányúak a változások. És ehhez valamilyen módon mindkét oldal hozzájárult. 

"Azt hiszem, hogy ha a sztereotípiák oldaláról nézzük, akkor az Egyesült Államok úgy látja Európát, mint amely lassú, tehetetlen, filozofikus, nem nagyon hatékony, szeretne megoldani konfliktusokat, de nem sikerül, későn lép stb. Európa meg úgy látja Amerikát, hogy ott hatalmas erő koncentrálódik, s Amerika él és bizonyos esetekben visszaél ezzel az erővel, hatalommal. Azt hiszem, hogy ez a sztereotípia kicsit elkezdett oldódni, talán mindkét oldalról. Példaként említette, hogy a múlt heti európai uniós csúcstalálkozón Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének beszámolójából egyértelművé vált: az EU és az Egyesült Államok együtt tud fellépni Iránnal kapcsolatban.

Hol van Magyarország amerikai szemmel nézve? - kérdezte riporter. A térségen belül nagyon stabil partner Magyarország - válaszolta a külügyminiszter, hozzáfűzve: egyrészt az utóbbi években nagyon jó politikai és személyi kapcsolatok alakultak ki az Egyesült Államok és Magyarország között. Ebben szerepet játszik, hogy Magyarország hajlandó volt közvetlen érdekeltségein túl is részt venni a globális kihívásokra adandó válaszokban, így Afganisztánban és Irakban. "Nagyon egyértelműen képviseljük azt, hogy nem vagy Európa vagy Amerika, hanem a közös érdek a közös fellépés, a transzatlanti kapcsolatok erősítése.

Ami a vízumügyet illeti, a külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az EU most hangsúlyosan szóvá tette a kérdést, és ez Magyarországnak is segítséget jelenthet, hogy tovább lehessen lépni. "A vízumkérdés - mondta - nyilvánvalóan érzékeny pont, legfőképpen azért, mert mi magunk is úgy gondoljuk, hogy a magyarok semmiféle biztonsági veszélyt nem jelentenek Amerikára nézve". (MTI)