Magántörténelem a világhálón
A díjazott honlap az intézet fejlesztés alatt álló 1956-os jubileumi világhálós látnivalói sorába illeszkedik. Másfél éves fejlesztőmunka eredménye, amelyben komoly része van a szerkesztő Molnár Adrienne-nek is. A magyar nyelvű változatban negyven, az angol nyelvűben tizenhárom földolgozott életútinterjú mutatja be, hogyan élték meg a fölkelést, majd a Kádár-korszakot a magyar társadalom legkülönfélébb rétegeihez tartozók, akiknek szoros kötődésük volt 1956 eseményeihez. Megszólalnak egykori forradalmárok - munkások és értelmiségiek, politikusok -, az őket támogatók és a velük szemben állók egyaránt. Az interjúkban olvashatjuk a többi között Gyenes Judit (Maléter Pál özvegye), Karátson Gábor képzőművész, Kende Péter újságíró, politológus, Pákh Tibor jogász, műszaki fordító, Vásárhelyi Miklós újságíró, politikus, Wittner Mária varrónő, Farkas Vladimír államvédelmi tiszt, Pap János (volt Veszprém megyei MSZMP első titkár), Széll Jenő népművelő, publicista és Szinetár Miklós rendező emlékezéseit.
E megszólalások voltaképpen szerkesztett részletei azoknak a nagyobb terjedelmű - akár több ezer gépelt oldal hosszúságú - életútinterjúknak, amelyeket a nyolcvanas évek elejétől kezdtek rögzíteni a Kádár-kori "második nyilvánosság" működtetői, a demokratikus ellenzék tagjai. A rendszerváltás után immár intézményes keretek között folytatódott ez a munka, és tart a mai napig. A honlapon a témához tartozó szövegrészletek olvasásán kívül az eredeti hangfelvétel egy-egy epizódja is meghallgatható. Az összeállítások kiegészülnek korabeli fényképekkel is, amelyek a megszólalókat, a hozzájuk kötődőket, illetve a korabeli eseményeket, közéleti személyiségeket ábrázolják - a fotók közül nem egy ismeretlen a nagyközönség előtt.
- Az efféle tematikus honlapok készítését az teszi lehetővé, hogy az 1956-os Intézetben már az alapításkor fölismerték: olyan adatbázist kell létrehozni, amely alkalmas különböző szempontú, megközelítésű tartalomfejlesztésre - magyarázza Lux Zoltán. Alkalmassá pedig úgy tették - folytatja -, hogy digitalizálták az összes információt, szövegeket, képeket egyaránt. A szakember úgy látja, a jövőben a publikációk legelterjedtebb formája a mostanihoz hasonló világhálós megjelenítés lehet. Elképzelhető, hogy ennek érdekében félbehagyják CD-ROM-programjukat. Szerinte ez a felismerés még korántsem általános Magyarországon, még mindig idegenkedés tapasztalható az internet iránt, mert kutatói körökben nem tartják "autentikus" forrásnak. Lux viszont úgy véli, nem az ezzel kapcsolatos vita a döntő, hanem az, hogy a fiatal olvasók egyre inkább a világhálót használják, ha keresnek valamit. Európában legkorábban és a legszélesebb körben Hollandiában és Németországban méltányolták a szokások változását, nem meglepő, hogy a szóban forgó médiadíjak többségét is e két országból viszik el.
