A labdarúgó világbajnokság lázba hozza a publicistákat is. Egyesek grandiózus elméletekkel állnak elő, amelyek a nemzeti történelem, sőt az emberi élet nagy kérdéseinek kulcsát fedezik föl a fociban. Mások a tudományos focializmus fő kérdésére keresik a választ: hogy melyik a legsikeresebb a pályán, a kommunizmus, a fasizmus vagy a demokrácia.

Akad olyan közíró is, aki szeretné, ha még komolyabban vennék a focit. „A világot megfertőzte a fociláz. Sok haladó gondolkodású értelmiségi viszont azon kesereg, hogy a világbajnokság elvonja a figyelmet az égető politikai kérdésekről” – olvassuk a rabble.ca-n, „a kanadai haladó újságírók, írók, művészek és aktivisták” webmagazinjában. A cikk szerzője, Simon Black „akkor határozta el, hogy a szocializmus ügyének szenteli életét, amikor végleg eldőlt, nem lehet belőle hivatásos labdarúgó”.

Sok európai klub kötődik politikai táborokhoz – érvel az elvetélt focista. A Laziót, Mussolini kedvenc csapatát ma is antiszemita megnyilvánulások jellemzik. A Livorno a kommunisták egyik kedvenc csapata. Zászlaján Che Guevara képe díszeleg. Az Internazionale is balos csapatnak számít, a Berlusconi tulajdonában lévő Milan pedig jobboldalinak. A Barcelona a katalán nacionalisták körében népszerű, a másik spanyol sztárcsapat, a Real Madrid hagyományosan Franco-párti.

A világbajnokságon is érdekes politikai összefüggések kerülnek felszínre. Portugália és volt gyarmata, Angola összecsapása a nemzeti függetlenség és a kolonializmus közötti harcot idézi. Az iráni csapat sikereitől egyesek azt remélték, hogy esetleg enyhít a hatalmat kezükben tartó síita papok szigorán, mások meg azt boncolgatták, hogy milyen hatással lesz az esetleges továbbjutás az iráni atomprogramra.

A nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is megragadják az alkalmat. Tiltakoznak a szexuális kizsákmányolás ellen – a világbajnokságra becslések szerint 40 000 külföldi prostituált érkezett. Az Oxfam, a szegénység ellen küzdő nemzetközi szervezet a gyerekmunkára, és rossz munkahelyi körülményekre hívja fel a figyelmet. A sztárfocisták és sportszergyártók milliókat keresnek, miközben a cipőket készítő munkások fillérekért dolgoznak.

A cikk címe: Szocialista útmutató a világbajnoksághoz