Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára keddi sajtótájékoztatóján már természetes nyugalommal beszélt az 1768,8 milliárd forintos (önkormányzatok nélküli) államháztartási hiányról. Pár hete még az 1543,5 milliárdos előrejelzés kétségbevonhatatlansága mellett állt ki a tárca. Igaz, a miniszterelnök csak ezt követően mondta ki, amit mindenki sejtett: az uniós elszámolású hiánymutató a GDP 4,7 százaléka helyett annak 8 százaléka lesz. A kormányfői vallomás után tegnap jött el a Pénzügyminisztérium ideje.

És az ki is derült, hogy az uniós deficit növekedésében vannak ugyan technikai tételek (az autópályák átadása idén sem zökkenőmentes, bejöttek tételként a Gripenek), azért a hiány mostani emelkedése mögött állnak többletköltések. A deficit-előrejelzés ilyen gyors növekedését Katona maga is a "növekvő feszültségekkel" magyarázta, például azzal, hogy a gyógyszerkassza az elmúlt hónapokban jelentősen túlköltekezett.

Az új előrejelzés az egészségügyi ellátások kiadásait több mint százharmincmilliárd forinttal megnövelte, így a társadalombiztosítási alapok hiánya emelkedik, mintegy kétszázmilliárd forinttal. Az államtitkár elmondta: "meg vagyunk róla győződve, hogy ez egy kiegyensúlyozott korrekció". Hozzátette: rövid távon a bevételek növelésének nagyobb szerepe lehet, míg a kiadási oldal módosítása hosszabb távon hat.

Katona Tamás szerint a következő fél évben a hiánycél alatt tudnak maradni - korábban mindig az éves cél átlépésével kalkuláltak, majd egy jó év végi egyenleggel. Most azonban ott a tartalék, ráadásul az első féléves adatok is nagyjából az előrejelzésnek megfelelően alakultak. Az első öt hónapban az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli egyenlege 981 milliárd forint volt - van még hová emelkedni. A fél év végére 1318 milliárdos deficitet várnak - ez 40 milliárddal több csak annál, mint amit egy hónapja mondtak.