Öt-öt százalékkal csökken az idén a jogász-, illetve a bölcsészképzésekre fölvehető hallgatók létszáma - tudtuk meg Bazsa Györgytől, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) elnökétől. Ugyanakkor több hallgatót vesznek majd föl a műszaki és a természettudományos képzésekre - ahogy azt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már februárban bejelentette.

A cél az, hogy a felsőfokú műszaki, matematikai és természettudományos képzésekben a hallgatók aránya a jelenlegi 18 százalékról 25,8 százalékra nőjön.

A keretszámok átcsoportosítására a mindenkori kormányoknak lehetőségük van ugyan, eddig azonban ezzel nem igazán éltek. Az elosztás bázisalapon működött: az előző év létszámához képest csupán egy-két százaléknyit igazítottak az arányokon, elkerülve így a politikai gondokkal is fenyegető "földindulást" az intézményekben. Az FTT azonban most egy nagyobb arányú átcsoportosításra tett javaslatot. A munkaerőpiac jelzései alapján ugyanis nincs igény a jelenleg kibocsátott mennyiségben jogászokra és bölcsészekre, a természettudományos és a műszaki területeken viszont annál inkább keresik a friss diplomásokat - közölte Bazsa György.

Az FTT a múlt ősszel 121 cég vezetői körében végzett kérdőíves felmérést, és 30 a diplomások munkaerőpiacán működő tanácsadó szervezettel készített interjúkat.

Mint kiderült, elsősorban a mérnöki - gépész- és villamosmérnöki - végzettségűek, a műszaki menedzserek és a termelésirányítók iránt erősödhet a kereslet az elkövetkező négy-öt évben. Továbbra is nagy lesz a kereslet az informatikus, a logisztikus, a kereskedő és a külkereskedő végzettségű pályakezdők iránt.

A kutatás szerint a közgazdasági végzettséggel kapcsolatosan egyre több a bizonytalanság, ami arra vezethető vissza, hogy az elmúlt tíz évben megsokszorozódott a közgazdászdiplomát kiállító szakok száma, és a hagyományos értelemben vett közgazdasági ismereteket csak marginálisan oktató intézmények is közgazdásznak minősítik a piacra kilépő hallgatóikat. A várakozások szerint a közgazdasági végzettségű pályakezdők közül a pénzügyesek, a könyvelők, a kontrollingosok és a piackutatók lesznek továbbra is keresettek. A kutatás szerint azonban a jogászok és a tanárok iránti kereslet tovább csökken majd.

Hiába azonban minden kutatás vagy keretszámátszabás, ha a diákok fizetős képzésekre iratkoznak be - mutatott rá Bazsa György. Az elmúlt évek statisztikából kiderül, hogy nagyjából kétszer annyian mennek költségtérítéses formában a jogi és az igazgatási képzési területre, mint ahányan ezeken támogatott formában tanulhatnak. Tavaly például 2207 diákot vettek föl erre a területre államilag finanszírozott képzésben, melléjük azonban bekerült még 5218 diák a fizetős helyekre.

- A keretszámok átcsoportosítása ezért inkább egyfajta üzenet a középiskolások számára, azt jelzi, hogy mely pályákon nem érdemes most próbálkozniuk, mivel nincs rá munkaerő-piaci kereslet - fogalmazott az FTT elnöke. A diákok - úgy tűnik - megértették az üzenetet, mert míg az elmúlt években még 18-19 ezren jelentkeztek a jogi és igazgatási szakokra, az idén már "csupán" 13 561-en.

A jogi és igazgatási képzési területre jelentkezők
és a felvettek számának alakulása (2001-2006)

Forrás: OFIK

Árván maradt talárok