A "katedrasztálinizmus" vége
A témát tudományos igénnyel a sokáig Magyarországon dolgozó kutató, Kodzsima Rio dolgozta fel a Japánban nagy sikert aratott, a napokban második kiadásban megjelent könyvében. A magyarországi forradalom kitörése után, 1956 novemberében, befolyásos japán politikusok, köztük egy korábbi miniszterelnök, Asida Hitosi, megalakították a Magyarokat Megsegítő Japán Társaságot. Az egyetemi tanár Kodzsima szerint a japán politikai elit és a sajtó kitüntetett figyelemmel kísérte a magyar eseményeket, mivel az '50-es években a szigetország társadalmára erős hatást fejtett ki a japán kommunista párt sztálini ideológiája. Az '56-os magyar események pedig a japán értelmiség, a baloldal, illetve a forradalom előtti évben alakult, jelenleg is kormányzó Liberális Demokrata Párt frakciói számára a "katedrasztálinizmus" végét jelentették. Sőt, japán külpolitikáját is befolyásolhatta a magyar "esemény" - ahogy a japán levéltári források nevezik '56-ot -, mivel irányt mutatott a nemzetközi diplomáciába visszatérő Japánnak a Szovjetunió kezeléséhez is. Sőt, az 1980-as évek híres japán miniszterelnöke, a neokonzervatív Nakaszone Jaszuhiro - Kodzsima elmondása szerint - a forradalom idején autóval Jugoszlávián át Magyarországra érkezett, hogy saját szemével győződjön meg az itteni helyzetről.
A történetnek van egy másik, érdekes vonatkozása is. A Magyarokat Megsegítő Japán Társaság 1956 decemberében a japán média élénk érdeklődése közepette egy négyfős delegációt indított Bécsbe, amelynek feladata a szigetországban gyűjtött segélyek célba juttatása volt. A delegáció vezetőjének pedig Imaoka Dzsuicsirót, az 1920-as években Magyarországon élt japán kutatót, műfordítót választották. Imaoka volt sokáig Magyarország szószólója Japánban, magyar nyelvkönyvet, japán-magyar szótárt készített, és ő fordította japánra Madách Az ember tragédiáját is. Az ő életrajzával foglalkozik Umemura Yuko, az ELTE Orientalisztika Intézete tudományos munkatársának az idén magyarul megjelent könyve is. A kötetből az is kiderül, hogy a japán közvélemény szimpatizált a magyar forradalommal. Az adománygyűjtésben a Japánban tartózkodó magyar jezsuita papok is részt vettek, a távol-keleti ország lakói '56 eseményeiről pedig Imaoka a magyar forradalomról szóló könyve illetve az ausztriai menekülttáborokról és a tábori életről forgatott, és a japán televízióban vetített film mellett a szigetországba érkezett néhány magyar menekült történeteiből is értesülhettek.
